Mindig, amikor uton vagyunk, nagyon varom a nyaralas veget, mert az ugye azt jelenti, hogy kb egy hetig valami csodaszep helyen vagyunk, ahol csak a semmitteves var rank. Nyilvan az ezt megelozo idoszakot is elevezem/elvezzuk, mert ugye ekkor fedezunk fel minden mast, de olyan jo megerkezni a tengerhez/oceanhoz, mert az mar azt jelenti, hogy pihenhetunk es semmi mas dolgunk nincs, csak az, hogy feltoltodjunk.

Most raadasul tenyleg egy csodaszep helyen vagyunk, nem tudok egyszeruen betelni az Indiai-ocean latvanyaval. Nezem egesz nap a vegtelenkek vizet es bamulok a tavolba. Ha a vizben vagyunk, akkor meg vagy ugyanigy a tavolba reved a tekintetem vagy megfordulvan bamulom a palmafakkal teletuzdelt partot es csak gyonyorkodom abban is.

Amugy a napjaink hatalmas nyugiban telnek. Amiota megerkeztunk Sri Lankara, nem nagyon tudunk 7-nel tovabb aludni, itt meg kb a nappal kelek, azaz 6 korul mar felebredek. Megprobalok visszaaaludni, de ez nem nagyon szokott menni, ugyhogy en altalaban olvasgatok reggeliig, Zs pedig van, hogy mar koran reggel lemegy a partra.

Reggelizni 8 korul szoktunk. A kaja nem tul valtozatos, nincs sajnos svedasztal. Pedig titkon biztam benne, hatha megis lesz, bar a kepek nem ezt engedtek sejtetni, amiket korabban a hotelrol lattam. Igazabol van 5 hasznalhato menu, abbol lehet valasztani es akkor azt eszi az ember. Eddig 2x kertunk helyi menut, ami a korabban mar ismert csipos hagymas salata szerusegbol all, meg tonhalbol es kokuszos rizsbol. Ezen kivul en egyszer ettem bananos palacsintat meg egyszer omlettet. Ezekhez mindig jar egy gyumolcstal vagy gyumolcssalata, no meg kave vagy tea. Arra elegendo epp, hogy elinditsuk a napot, de estig nem birjuk ki kaja nelkul, mert ehesek leszunk mindig.

Mikor jottunk ide, vettunk par csomag kekszet is, hogy legyen napkozben valami nasink. Aztan egyik nap ugy dontottunk, hogy cangazunk egyet a falu fele (amit felteteleztunk, hogy van) es ut kozben talaltunk egy boltot, ahol bevasaroltunk az elkovetkezendo par napra. Vettunk curd-ot (bivaly joghurt), hozza palma szirupot. Valami krekert, meg ket kilo mezedes banant az ut szeli arustol. Ez amugy tok jo otletnek bizonyult, kis ebednek tokeletesen megfelel.

A vacsora kerdes mar nehezebb ugy, ugyanis olyan jelenseggel talalkoztunk itt, amit talan az eddigi utjaink soran sehol sem tapasztaltunk. A hotelben nyilvanvaloan dragabbak az arak ahhoz kepest, mint ahol eddig kajaltunk (kb 3-4xesen). Ez tenyleg nem meglepo, de az, hogy az itteni par kajalda, ami az ut szelen van (es nem a parton!), meg dragabb, mint a hotel etterme, na azert ez nem mindegy. Elso este, amikor a terepet felmertuk es nem talaltunk semmi jot (fene akar Sri Lankan bolognai spagettit enni, meg kottut negyszeres aron), a fiuk vegul elcangaztak Rannaig, az 5 km-re levo faluig, es onnan hoztak vacsorat nekunk.

Aztan a masodik es harmadik este a Sunshine Cafe tulajanal, Shanta-nal vacsiztunk, vele Á gyakorlatilag megallapodott egy osszegben, hogy azert a penzert valamit majd csinal nekunk. Eloszor sult csirkes tesztat ettunk, aztan meg kottut. Ennek a partneri viszonynak az vetett veget, hogy elarultuk, melyik hotelben lakunk, igy verszemet kapott es hat elkezdte nyomni a hotelnel is dragabb arait, igy vegul kovetkezo este Zsvel ketten cangaval a falu fele vettuk az iranyt es vegre talaltunk egy olyan helyet, amilyenre vagytunk. Kis kunyhocska, kedves holgy foz, a csalad segit neki, az etelek finomak es nem utolso sorban normalis arban vannak. Tegnap is ott akartunk enni, de vegul nem jutottunk el mind a negyen oda bicikli hiany miatt, igy a fiuk megint hazhoz szallitottak nekunk a vacsit, amit itt a teraszon ettunk meg.

Amugy is lehet ez a megoldas lett volna akkor is, ha lett volna meg szabad plusz ket bicikli, mert tegnap tortent egy poti malor az oceanban. Mivel oriasiak itt a hullamok, ezert jol kell tudni uszni es nagyon kell figyelni ahhoz, hogy biztonsagosan lehessen hullamozni a vizben. Amikor jottunk, a tuktukos azt mondta nagyon vigyazzunk, ha a vizbe megyunk, mert itt halalosak a hullamok. Nyilvan ezt el kell osztani kettovel, meg tenyleg esszel csinalni, de valoban ovatosnak kell lenni. Ezert elso nap tisztes tavolsagbol neztem a hullamokat es nem is mentem be a vizbe teljesen, mert ugy iteltem meg, hogy jobb lesz nekem kinn. Hiaba erzem azt, hogy azert jol uszom, de kapott mar el egy parszor hullam es amikor az a viz alatt jol megteker, nem a vilag legkellemesebb erzese, sot. Meg ilyenkor mindig ramjon a para, hogy fogom-e birni eleg levegovel, mig az aramlat vegre felvisz a viz tetejere. Ezen ido alatt kb tehetetlen az ember, csak ugy dobalja a viz alatt a testet az aramlat mindenfele.

Masnapra osszeszedtem a batorsagom es bementem Zsvel a vizbe. Tok jo volt minden, hullamozgattunk, majd kisodort a viz pont egy olyan zonaba, ahol mar leert a labam es ez azert veszelyes, mert pont itt tud nagyon lecsapni a hullam. Epp jott egy nagy, mi nagyon kivul voltunk, hiaba futottunk mar a hullam fele, hogy alaugrunk, keso volt. Zs fogta a kezem, amilyen erosen csak tudta, hogy ne rantson magaval a viz, nagy levegot vettunk es ugrottunk. De hat a hullam erosebb volt, vitt magaval minket es mindezt olyan szerencsetlenul, hogy a viz alatt Zs felem kerult, en nem tudtam feljonni es vegul utso pillanatban rantott ki a vizbol, amikor volt fix talaj a laba alatt. A fenekem feletti reszt picit fel is horzsolta a homok. Nyeltem egy kis vizet is, ami nem esett jol, ugyhogy le is vontuk a tanulsagot a jovo re nezve: nagyon oda kell figyelni, mikor jon a kovetkezo hullam es gyorsnak kell lenni, illetve nem fogjuk meg egymas kezet, hiaba akart csak megvedeni, mert rosszabbul jarhat a masik, mintha csak elsodorna a viz.

A masodik es a harmadik nap bekesen telt, nem volt semmi gond. Vegre ugy ereztem, hogy ezzel az odafigyelessel nem tortenhet semmi baj, nyugisan mentem a vizbe, ha ki akartam jonni, Zs mindig segitett, figyeltuk, mikor biztonsagos kimenni a sekely vizben mar ugy, hogy ne vagjon hatulrol tarkon egy szep nagy hullam.

Na de tegnap, bementunk, minden szuper volt, emelkedtem fel es le a nagy hullamokban. En mindig ilyenkor beljebb vagyok, mint Zs, ahol azert kell uszni is, hogy ne vigyen el a sodras, illetve csak tenyleg ez a hullamoztatas legyen, ne kelljen a hullamokba ugrandozni es kockaztatni a partra vagodast. Szoval belul lenni azert farasztobb, nem lehet pihenni a sajat labadon ocsorogva ket hullam kozt, ezert ha ugy erzem, hogy eleg, akkor szolok Zsnek es kimegyunk egyutt. Igy is volt most is, neki is indultunk. Eleinte minden siman ment, majd veletlenul kicsit elbambultunk valamiert es jott is a hatunk mogott a nagy hullam. Ekkor mar keso volt barmihez is, bele kellett ugrani. Ez meg is tortent, de magaval ragadott a hullam es nyilvan kidobott a part fele. Hagytam, hogy csinaljon velem azt, amit akart, ugyis nemsokara vege lesz. De ekkor jott egy alsobb aramlat elkepeszto erovel, ami a bal terdemet ugy megcsapta, hogy a viz alatt kiugrott a helyerol (majd vissza is ugrott, mert szerencsemre ez nalam ilyen). De hat ott a viz alatt a csillagokat lattam hirtelen, borzasztoan fajt. Ahogy feljottem a viz fole, Zs sztem latta az eltorzult arcom, kerdezte mi tortent, mondtam neki es azt is, hogy segitsen, mert egy ilyen utan nehezen tudok jarni a fajdalomtol es feltem tole, hogy ha igy elkap egy ujabb hullam, az mar bajosabb lesz. Kisetaltunk a partra, aztan feltamogatott a medencehez, ott probaltam rendesen a helyere mozgatni a labam. Ezek utan mar nem furodtem a tengerben tegnap, csak a medenceben. Fene gondolta volna azt, hogy ilyen elofordulhat, na es azt is, hogy ennyire lazak a kereszszalagjaim ujra, hogy ez megtortent megint. Ideje lesz felkeresenem egy ortoped orvost, aki csekkolja, hogy 20 ev elteltevel a terdmutet utan milyen allapotok uralkodnak most odabenn. Szoval emiatt nem igazan voltam benne biztos, hogy fog menni a cangazas majd.

Viszont ma estere ez a terv, hogy megint oda megyunk enni es halat kertunk most, ugyhogy mivel most ebredes utan mar nem faj annyira a terdem, remelem estere menni fog majd a cangazas, meg ha lassan is, de biztosan. Ez az utso estenk itt az ocean partjan, holnap kb 3 korul indulunk majd el es megyunk Colomboba, ott alszunk egy estet.

Igazabol sokat gondolkoztunk, hogy csinaljuk azt, hogy ne veszitsunk sok idot az utazassal es legyen idonk a parton is lenni meg sokat, de igy, hogy latjuk, hogy delutan 4 korul mar eltunik a nap es meg szepseges naplementek sincsenek, jol dontottunk, hogy visszaindulunk ma Colomboba, ott pedig meg egesz vasarnap szinte tudunk a tetoteraszos medences hotelunkben pihenni majd. Sajnos sokszor befelhosodik az eg, a hotel dolgozoi azt mondtak, jovo heten valoszinuleg megerkezik mar a monszun szezon, ugyhogy idoben jottunk meg pont ide az ocean partjara pihenni.