K&Zs nagy kalandjai

Mingun, es ami Mandalaybol meg kimaradt

2016. március 01. - Zs_

Harom egykori kiralyvarost mar lattunk, jojjon most a negyedik, Mingun. Ez elsosorban abban kulonbozik a tobbitol, hogy ide hajoval megyunk, megpedig felfele az Ayeyarwadyn, epp arra ahol egykoron Piszkos Fred is hajozott az elveszett cirkaloval. Tortenelmi egy hely!

A hajo 9-kor indul, a meg tegnap leszervezett taxink pedig negyed 9-re erkezik ertunk. Negyed ora alatt ott is vagyunk, megvesszuk a jegyeket, majd az indulasig hatralevo idoben csodaljuk a kikoto forgalmat. Hat van mit. Leginkabb a teherautokat vesszuk szemugyre, mert ilyesmiket aztan ritkan lat az ember. Jomagam lattam mar egy par igazan lepattant azsiai jarmuvet, de amik itt megfordulnak, az minden kepzeletet felulmul. Percekig csodalunk egy, a gyulekezesi pontunk kozeleben alldogalo jarmuvet, ami maga a megtestesult praktikum. Semmi sallang, egy vas alvazra raapplikalt motor, kormany, pedalok, vezetofulke helyett pedig egy ujabb vas keret, amolyan jelzes ertekkel csupan, benne ket fa pad. Es a rakter... Par meghajlott deszka, rajtuk valami olyan elkepeszto redva, hogy azt keptelenseg szavakba onteni, ezt latni kell. Reszletesebben tanulmanyozunk meg egy masik, un csettegot, amit itt viszont sorozatban gyartanak, rengeteg szaladgal beloluk az utakon. Igazi egyszeru es igenytelen valami, ketutemu leghuteses motorral, ami raadasul szabadon van, semmi kasztni vagy motorhaztato, ilyesmi, igy rendkivul egyszeruen ra lehet kotni barmit, legyen az szivattyu, csorlo vagy amire epp szukseg van. Nem cifrazzak tul az ilyesmit itt, na.Kozben elerkezik az ido, indulunk. A felso fedelzet egyik oldalan kenyelmes bambuszfotelok, a masikon muanyag szekek, ertelemszeruen tehat ez elobbiekben foglalunk helyet, a muanyag szekeket meghagyjuk a keson ebredoknek. Az ut egy ora, addig kenyelmesen ejtozunk, bamuljuk az amugy eleg jellegtelen tajat a folyo ket oldalan. Ahogy kozeledunk, ugy bontakozik ki a reggeli parabol a Mingun paya, ami valojaban nem mas mint egy gigantikus kocka. Valaha sztupanak szantak, meghozza a vilag legnagyobbjanak, de aztan az epitteto kiralynak megsugtak hogy ha ez a sztupa elkeszul, vege a birodalomnak, ezt pedig azert csak nem akartak kockaztatni, igy csak az alapja keszult el, amit most mi latunk innen a tavolbol.A kikotes meg egy igazan erdekes folyamat. Kikoto, vagy legalabbis ami a mi fogalmaink szerint az, ugyanis nincs. Adott egy viszonylag meredek part, aminek a hajo szep ovatosan nekimegy, a szemelyzet kiugral, es egy hatalmas fa!!! kalapacs segitsegevel lever egy vastagabb botot a part menti iszapba, amihez aztan hozzakoti a hajot, es maris lehet kiszallni.A parton taxik varnak, megpedig ketokros szekerek kepeben, leven itt ez a modi. Mi azonban keszultunk, hogy erre a legfeljebb egy kilometerre, ami mar a legtavolabbi pont, teljesen felesleges, raadasul gyalog ugyis gyorsabban haladunk. Megvesszuk a jegyet, majd celbavesszuk eloszor a Mingun payat. Van ugyan egy bejarata, de ott nincs semmi egy kis kamran kivul, igy inkabb felmaszunk a tetejere. Kicsit csodalkozom hogy ide fel lehet jonni, leven egy foldrenges 1838-ban erosen megrongalta, az egyik sarka kicsit le is omlott, a masikon egy gigantikus repedes, stb. Fent pedig helyenkent falat kell maszni, mashol meg hatalmas szakadekokat atugralni, dehat ez nem Europa hogy feleslegesen vigyazzanak az emberre, aki olyan hulye hogy leesik, magara vessen. Raadasul mindezt persze mezitlab, mert hiaba nem keszult el a sztupa, attol meg azert szent. A legtetejere K mar fel sem jon, pedig szep a kilatas innen a folyora, meg a sztupa elott egykoron allo, am a foldrenges altal sajnos szinte teljesen elpusztitott ket gigantikus kooroszlan megmaradt seggere.Jol kinezegetjuk magunkat, majd celbavesszuk a kovetkezo latnivalot, ami egy hatalmas bronzharang, konkretan a masodik legnagyobb ebben a mufajban a vilagon. Eredetileg a sztupa szamara keszult, meretei tehat ahhoz meltoak. Itt azonban most epp kisebb tomeg van, igy a megtekinteset kesobbre halasztjuk, addig pedig elsetalunk a falu vegere a Hsinbyume pagodahoz, ami eleg regi es az itt altalaban jellemzo arannyal ellentetben szep feher. Fel is lehet menni ra, es innen is eleg jo a kilatas.Miutan jol megneztuk ezt is, elindulunk vissza a haranghoz, utkozben mar azt is figyelve hogy hol is fogunk sort szerezni a visszautra. A szamitasunk bevalt, most mar joval kevesebben vannak, igy viszonylagos nyugalomban tudjuk megnezni a harangot, amin amugy olyan tul sok latnivalo nem nagyon van azon kivul hogy tenyleg baromi nagy.A hajo fel 1-kor indul visszafele, tul sok idonk nem maradt mar, ugyhogy gyorsan beszerezzuk a soroket, majd visszasetalunk a 'kikotobe'. A remek kis helyunket sajnos mar elfoglaltak, de nem esunk ketsegbe, megvarjuk amig elindul a hajo, majd felhozunk par szeket lentrol, kiulunk az elejebe, gyorsan kinyitjuk a soroket, en pedig nekilatok felolvasni a tobbieknek Po apo konyvebol Mingunt, ugyhogy innen kezdve a hajo a rohogesunktol visszhangzik, aminek az utastarsak nem feltetlen orulnek, de ez minket kevesse zavar.Lefele gyorsan megy a menet, meg a vegere sem erunk a sornek es a sztorinak, amikor mar meg is erkezunk. Idonk meg mint a tenger, igy ugy dontunk hogy eloszor felvitetjuk magunkat a Mandalay hillre, majd megnezzuk meg azt a ket templomot a labanal ami az elso nap kimaradt. Belojuk a celarat 4e kyatra, ennyiert szoktunk varoson belul taxizni, majd elindulunk fuvart keresni. A dupla aron jot rohogunk, a masfelszeresen mar elgondolkodunk, de aztan kiderul hogy ennyiert max a hegy labaig vinnenek, nem fel. Mar epp kezdjuk belatni hogy kicsit keves lesz ez, amikor elokerul ket motoros, es ajanlkoznak hogy ok elvisznek ennyiert. A&E nagyon tetovaznak, es teny, egy ilyen kis szar kinai robogon harman utazni azert nem egy joyride, de ezek a sracok azert tudnak motorozni, harom emberrel pedig mar szaguldozni sem lehet, tehat nagy gond nem lehet, menjunk. Igen am, de ok is csak a hegy labaig vinnenek, ez pedig nem az igazi, mivel tobb mint 1700 lepcso a feljutas. Mar epp indulnank tovabb, amikor beadjak a derekuk, felvisznek ennyiert. E arcan oszinte rettenet, de sok idejuk nincs meggondolni maguk, mi mar fel is pattanunk az egyik srac moge es indulunk. Szepen eldocogunk a hegy aljaig, itt azonban megallnak, es tesznek egy gyenge kiserletet hogy akkor itt vagyunk, fizessunk, innen meg menjunk az ott acsorgo pickupokkal, vagy ahogy akarunk. Acsi, nem errol volt szo, igy mi, menjunk csak fel. Vegul megszuletik a megoldas, ket emberrel ezek a kinai csodak oda bizony fel nem mennek, csak egyesevel. Oke, semmi gond, akkor eloszor a csajok, mi addig is setalunk felfele. Eleg sokaig felerunk mire ujra megjelennek, ugy latszik tenyleg nem olyan egyszeru a menet. Vegul csak fent vagyunk mindannyian, ok pedig kapnak meg egy kis extrat, tenyleg nem volt ez olyan kozel.
Fent korulnezunk, bar az ido eleg paras, de viszonylag messzire ellatunk, erdemes volt feljonni. A naplementet nem varjuk meg itt, pedig ez igen nepszeru hely e celra, de akad meg latnivalo odalent is. Lefele mar nem olyan veszes az az 1700 lepcso, de azert beletelik egy jo haromnegyed oraba mire leerunk.
Lent pont belebotlunk egy etterembe, meg ket amcsi csajba, akik minket meglatvan hevesen reklamalnak a bakternel, hogy nekik miert kell lent hagyniuk a cipojuket amikor mi epp most setalunk lefele cipovel a kezben. A csajoknak gyorsan elmagyarazom hogy biza' azert, mert felfele nem erre mentunk, aztan levetjuk magunkat az etterembe egy gyors vacsorara.
Ket templom van meg itt amiket elso nap nem lattunk, a Kyauktawgyi es a Sandamuni, igy ezeket meg potoljuk, aztan irany haza, hisz' 7 orat beszeltunk meg a taxissal mint indulas.
Nincs meg 6 ora se amikor hazaerunk, igy meg boven jut ido hogy Aval elsetaljunk penzt valtani. Eljon a 7 ora is, azonban az ember sehol. Negyed 8-kor megkerem a recepciost, hogy ugyan ha felhivna merre is jar, de a megadott szamot senki nem veszi fel. Itt akkor tehat az atbaszas esete forog fent, de azt azota sem tudtuk megfejteni hogy ez vajon nekik miert is volt jo. Mindegy, keressunk hat gyorsan B megoldast. Arra hamar rajovunk hogy ma mar nem nagyon jutunk el Monywaba, de semmi gond, szallas ott ugysincs foglalva, majd alszunk itt meg egyet, aztan megyunk reggel koran. A palya mondjuk kicsit mar nehezitett, sotetben mar nem igazan latnak, igy nem is szolitgatnak le a taxisok, meg amugy sincs mar tul sok errefele, de valamit csak talalunk. Egy szalloda elott belebotlunk egybe, de olyan vicces arat mond, hogy nem is vesztegetjuk sokaig az idonk, gyerunk tovabb. A kovetkezoben mar van fantazia, igy el is kezdodik az alkudozas, a kozeli szalloda recepciosa mint tolmacs bevonasaval. Reszunkrol A vezeti a targyalast, mint a tema igazi mestere, en egy darabig bele beleszolok, de aztan inkabb atsetalok az ut tuloldalara egy masikhoz. Itt azonban meg bele sem tudok melegedni, mar jon is A hogy az alku megkottetett, amennyiben en is javahagyom ;o) K idokozben elintezte a szallasunk meg egy ejszakara, igy a problema maris megoldodott, mi pedig mar csak azon gondolkoztunk hogy miert is nem igy terveztuk eredetileg is ;o)

A bejegyzés trackback címe:

https://kandzsnagykalandjai.blog.hu/api/trackback/id/tr998432708

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tsokistsoook 2016.03.02. 17:03:48

Nem vagytok semmik, ennyi alkudozással meg hegyre/sztúpáramászással!:) Biztos izgalmas...:)
De most már képeket is szeretnék látni!:)

Kittcsi83 2016.03.03. 18:16:51

@tsokistsoook: most potoltam a kepeket! Sajnos tetu lassu itt a net, nem keves erofeszitesbe kerult ezeknek a feltoltese, de sikerult!