Hitmakers • 2 nap
Murray Hughes újságíró megpróbálta összefoglalni, mi lehet a vasúti közlekedés jövője az Egy pillantás a horizonton túlra című cikkében.
Mivel Nagy-Britanniában 2025-ben ünneplik a Stockton & Darlington Railway megnyitásának 200. évfordulóját, Murray Hughes tanácsadó szerkesztő visszatekint a Railway Gazette Internationalnek írt 50 éves írói munkásságára, és értékeli, merre tarthat a vasúti ágazat az elkövetkező fél évszázadban.
A kínai fejlesztésű CRH450AF sorozatú nagysebességű motorvonat, mely a világon elsőként éri majd el a 400 km/h sebességet nem maglev technológiával a kereskedelmi forgalomban
Ez az év mérföldkő a vasút történetében. Bár a vasúti közlekedés különböző formái már korábban is léteztek, a Stockton & Darlington Railway 1825. szeptember 27-i megnyitását 2025-ben a modern vasút 200. évfordulójaként ünneplik Nagy-Britanniában. A mai vasúti közlekedés 200 évvel ezelőtt még elképzelhetetlen volt, és most nekünk is túlságosan ambiciózus lenne két évszázaddal előre tekinteni. Ha a látóhatárunkat 50 évre korlátozzuk - fél évszázad az az idő, amelyet az Önök írója, Murray Hughes, a Railwaygazette nagyszerű kiadvány szerkesztőségében töltött -, akkor felismerhetünk néhány fontos tendenciát.
Míg a korai vasutak a forradalmi jelzőt érdemelték ki, az azóta eltelt évtizedekben a fejlődés evolúciós jellegű volt, és a technológia fejlődésének tanulságait tükrözte. És ez így van rendjén, hiszen a ma már a legbiztonságosabb szárazföldi közlekedési forma hírnevét ki kellett érdemelni, és a vasúti ágazat jövője szempontjából a legtágabb értelemben vett vasúti ágazat jelenlegi szerepének és a közlekedési piacon elfoglalt helyének megőrzése és erősítése axióma. Nem szabad elfelejtenünk, hogy ez nem volt mindig így, különösen akkor, amikor a rivális, agresszív agendával rendelkező közlekedési módok az erőtlen kormányok fülébe duruzsoltak, amelyek túl gyakran tekintik a vasutat a közpénzek elfogadhatatlan elherdálásának eszközének.
Vajon mit szóltak volna az úttörők a 400 km/h sebességű Fuxing CR450 vonathoz, amely 2024 végéig a CRRC csangcsuni és cingdaói gyárából kerülne ki a kínai nagysebességű hálózaton való üzemeltetésre? El kellene ismerniük, hogy a nagysebességű vasút már 16 vagy több országban kiforrott technológia. A vietnami kormány november 30-án jelentette be, hogy a Hanoi és Ho Si Minh-város közötti 1540 km-es szakaszon 350 km/h sebességre alkalmas vonalat építenek, de építés, tervezés alatt vagy javaslat előtt vannak további ilyen vonalak Indiában, Marokkóban, Oroszországban és még sok másik országban a világon. Talán az egyetlen nyitott kérdés az, hogy gazdaságos-e 400 km/h sebességgel közlekedni 300 vagy 350 km/h helyett.
És hogyan reagáltak volna a korai vállalkozók az automatizálás látványos fejlődésére? Ezek a Rio Tinto GoA4 Autohaul technológiájától kezdve az ausztrál Pilbarában működő, 30000 tonnás ércszállító vonatokat kezelő GoA4 Autohaul technológián át az automatizált metróvonalak sokaságáig terjednek. Becsléseink szerint jelenleg több mint 2000 km vezető nélküli metróvonal üzemel, a közelmúltban Qingdaóban, Thesszalonikiben és Rijádban nyitottak meg automata metróvonalakat, és továbbiak következnek Kínában, Indiában és máshol még. A nagy kapacitású metrók a városok terjeszkedésével létfontosságúnak bizonyulnak, mivel az előrejelzések szerint 2050-re a világ népességének mintegy háromnegyede városi lakos lesz.
A rijádi metró első szakasza 2024. november 27-én nyílt meg.
Az automatizálás és a jövő digitális tájképe hatalmas lehetőségeket kínál a vasút számára, legyen szó akár a vonatvezérlésről, az infrastruktúra felügyeletéről vagy az állapotalapú karbantartásról. Erre utal például egy távvezérelt, utólagosan átépített VT648-as dízelmotorvonat próbaüzeme 2024 szeptemberében Észak-Németországban, amely az Alstom autonóm regionális vonatfejlesztő technológiáját használta, amely a vonat ETCS-berendezéséhez kapcsolódik. További hasonló technológiák megjelenésére lehet számítani, mivel a vasutak mozdonyvezető-hiánnyal és annak költségeivel küzdenek. Az automatizálás mindenekelőtt lehetőséget kínál arra, hogy a vasút megfizethetőbbé váljon, ami vitathatatlanul a jövő vasúti mérnökei és vezetői számára a legfontosabb kérdés. Meg tudja-e oldani ezt a kihívást a digitális fejlődés és a dolgok internete?
A következő fél évszázadban az ágazat előtt álló kérdések mind technikai, mind vezetői jellegűek lesznek, nem is beszélve az éghajlatváltozásról. Ezekhez még hozzá kell tennünk a rugalmasságot, a megbízhatóságot, a kapacitást, az összekapcsolhatóságot, az utazási információkat és a vonatok zaját. Az intelligens eszközök, a nagyméretű adatok, a robotok, a nanotechnológia és a még beláthatatlan technikai fejlődés itt lehetőségeket kínálhat, de a rendelkezésre álló legjobb szakértelemre lesz szükség ahhoz, hogy ezeket a vasút előnyére fordítsuk.
A gyorsan fejlődő akkumulátor- és hidrogénenergia, valamint a kapcsolódó hibrid technológiák a vontatási területen is helyet kaphatnak, a szilárdoxid-üzemanyagcellák pedig még távolabbi távlatokat jelenthetnek. És ha már a technológiánál tartunk, mi a helyzet a mágnesvasúttal? Nem kevesebb mint 54 év telt el azóta, hogy 1971 májusában bemutatták az első utasszállító mágnesvasút járművet. Míg a sanghaji maglev 2003 októbere óta 430 km/h sebességgel szállítja az utasokat a sanghaji repülőtér és Pudong között, addig a Csúó Sinkanszen szupravezető mágnesvasút Tokió és Nagoja között várhatóan 2034-ben debütál, ennek az építése 2014-ben kezdődött. A különböző kínai projektek kétségtelenül felkeltik az érdeklődést, de a mágnesvasút gazdasági és műszaki megvalósíthatósága továbbra is kérdéses.
A pozitív jövőre utaló jelek közé tartozik a személyszállító vonatok újjáélesztése Mexikóban, új vonalak Tanzániában, Ugandában és máshol Afrikában és a Közel-Keleten. Az Amerikai Egyesült Államok általában véve továbbra is kivételes helyzet, de még ott is - természetesen a 2024. januárjában hivatalba lépő kormány szeszélyeitől függően - a floridai Brightline projekt és annak Brightline West testvérvonala, valamint a kaliforniai Merced-Bakersfield vonal és az Amtrak beruházási programja a személyszállító vonatok visszatérésére utal.
A Brightline 2023 szeptemberében 270 kilométerrel északabbra, Orlandóig meghosszabbította a Miami - West Palm Beach járatot.
Egy utolsó gondolat. Mohamed Mezghani, az UITP nemzetközi tömegközlekedési szövetség főtitkára a novemberi COP29 konferencián kijelentette, hogy „a közlekedéspolitikáknak az éghajlati célokkal való összehangolásával a kormányok jelentősen felgyorsíthatják az alacsony kibocsátású közlekedési rendszerre való átállást, és végső soron lehetővé tehetik a polgárok számára, hogy 50%-kal csökkentsék a közlekedési kibocsátást”. Képzeljük csak el, mi történhetne, ha a légi közlekedés, az üvegházhatású gázok kibocsátásának egyik leggyorsabban növekvő forrása, kevésbé lenne elfogadható egy klímatudatosabb világban? A vasút be tudna-e lépni a helyére, mondjuk, 1500 vagy akár 2000 km-es utazásoknál? A választ megtudjuk az elkövetkező években.
* A Railwaygazette weboldal Comment: A glimpse over the horizon című cikke
Ha tetszett a bejegyzés, kövesd a blogot a Facebookon is!
