Pedig mar lassan egy honapja itthon vagyunk, de hat ez az erzes nem mulik, nincs mit tenni! :) Mar regota akartam irni, de egyszeruen felorol minket most a hetkoznapjainkban minden mas. Viszont!

Akarhanyszor visszagondolok a nyaralasra, ezeregy kep ugrik be es mindig orommel tolt el, mennyire szep helyen is voltunk. Igazabol en rendkivul halas vagyok a sorsnak, mert van lehetosegunk utazni, vilagot latni. Legszivesebben ezt mindenki szamara elerhetove tennem. Vilagot latni, mas kulturat megismerni, uj elmenyeket szerezni az egyik legcsodalatosabb dolog a foldon. Akit ez egyszer beszippant, nem tud tole szabadulni, rabja lesz az erzesnek. Es keresi ujra es ujra, mikor van lehetosege ujra menni. 

Nekunk szerencsere lesz, majusban egy rovidke kirandulast teszunk majd Brusszelben (nem kell aggodni, jokat fogunk sorozni es kenyelmesen megnezzuk majd a varos latnivaloit, nem nagy tomegben), majd augusztus vegen ujra Azsia fele vesszuk az utunkat es talan az egyik legizgalmasabb orszagba, Japanba megyunk majd egy szuk ket hetre. Jelenleg annak az elokeszuleteivel foglalatoskodunk, amikor nem egyeb massal, ugyhogy tessek majd resen lenni es olvasni minket ismet.

Visszaterve Burmara, azaz Myanmarra, az egyik legkulonlegesebb orszag, ahol valaha voltunk. Elkepeszto kultura, hagyomanyorzes jellemzi az orszagot, a vallas a mindennnapi elet szerves resze es a rengeteg latnivalo mellett csodaszep termeszeti adottsagokkal rendelkezik. Kinek mi a fontos es erdekes, aszerint tud valasztani maganak programot. Az emberek kedvesek, finomak az etelek, keves a turista. Az infrastruktura kiepitett, kozlekedni rem egyszeru, a hotelek semmivel sem rosszabbak, mint a kornyezo orszagokban, egyedul a szegenyseg es a szemetmennyiseg az, ami jobban szemet szur, akar Kambodzsara, akar Indoneziara gondolok vissza.

Igy hat azt javasoljuk, meg most kell ide mennie annak, aki szeretne eljutni ebbe a "kis" kincsbe azelott, hogy Thaifold jellegu turistaaradat lepje el az orszagot! Mi csak ajanlani tudjuk! :)