Medellinre ket teljes napot szantunk. Egyreszt fel akartuk fedezni, amennyire csak lehet ilyen szuk ido alatt ezt a kozel 4 millios varost, masreszt meg akartuk erteni a multjat, latni a jelenet es a varhato jovojet. Ehhez segitsegul ket ingyenes varosnezo turat valasztottunk, egyik kifejezetten a Communa 13-ban vezetett minket vegig, a masik pedig egy belvarosi korseta volt.
Medellinbe este erkeztunk meg es ahogy egy elkepesztoen hosszu alaguton athaladva meglattam a labunk alatt elterulo varost, egybol a szivembe zartam, barmilyen is legyen. A varost korbe olelik az Andok hegylancai es igy este, sotetedes utan olyan volt a latvany, mintha ezernyi csillag ragyogna korbe a belvarosi reszt. Termeszetesen ezeken a reszeken terulnek el a nyomornegyedek.  Ahogy haladtunk a belvaros fele, ahol a szallasunk volt, hol magas toronyhazakat lattunk az ut menten, hol elkepeszto szegenyseget es csovestanyat, igy onnan elkepeszto gyorsasaggal pucoltunk is, nehogy bajunk essen. Egy uj varosban sosem konnyu navigalni elsore, emiatt tortent meg ez a veletlen kis rovid kaland velunk. 

Este elszaladtunk meg mosni, ugye elozo nap remekul elaztunk, a ruhak csurom vizesek voltak es szennyesunk is volt mar, igy egy Bubbles-hez hasonlo helyet sikerult talalnom, ami este 10-ig nyitva volt. Uberrel odamentunk, bedobtuk a ruhakat es valami vacsora utan neztunk. Eloszor nem jartunk sikerrel, majd aztan mi E-vel visszamentunk es a fiuk vegul szervaltak hotdogot es salchipapat, ami sult krumplibol es vekonyra szeletelt serpenyoben megsutott kolbaszbol es/vagy virslibol all, jol megszorva sajttal es mindenfele szosszal. ELEGGE FINOM!!! Nem a legegeszsegesebb etel, foleg nem este 9-kor, de hat nem volt mas es elegge faradtak voltunk mindannyian ahhoz, hogy a mosas vegeztevel inkabb mar aludni menjunk, vacsihelyet kereses helyett.

Masnap reggel 9 ora utan nem sokkal mar uton voltunk a metrohoz, hogy 10 orara odaerjunk a Zippy Tour altal szervezett ingyenes Communa 13 setara. De gyorsan elotte par szot ejtek a tomegkozlekedesrol, mert ez itt elegge izgalmas. Bar Medellin csak a masodik legnagyobb varos Kolumbiaban, megis itt van a legfeljettebb tomegkozlekedesi halozat. Bogotaban nincs pl metro vagy villamos sem, cukkoljak is ezert a fovarosiakat a helyiek.

Na de mi is van itt igazabol?

• Van ket metrovonal, szuper hosszu szerelvenyekkel
• Egy remek villamos vonal
• Egy elektromos busz vonal
• Ket metrobusz (mint Bogotaban, kulon savban, elzarva a forgalomtol kozlekedik) vonal, a harmadik kialakitas alatt
• Es nem utolsosorban 7 cable car, ami szatellit halozatkent mukodik es koti ossze a szegeny varosreszeket a kotott palyas kozlekedessel. A legutolso cable car-t tavaly juniusban adtak at amugy.

Barmelyik tomegkozlekedesi eszkozzel is utaztunk, mindegyik elkepesztoen tiszta volt, sehol egy graffiti, rongalas, az allomasok sem voltak szemetesek, csak neztunk, mint Rozi a moziban, nem ehhez vagyunk mi szokva (kellemes 4-6 villamos budos szag vagy osszefirkalt buszmegallok, hogy egyebekrol mar ne is beszeljek...). Ha valakit erdekelne esetleg, hogy milyen a tomkoz rendszer, az alabbi linkre kattintva tudja bogaraszni, szerintem amugy tok erdekes: Medellin tomkoz halozat

Az egyik turan hangzott el amugy, hogy a helyiek szemeben a tomegkozlekedesi halozat oriasi ertek, ezert nagyon megbecsulik ennek a letet! A szegenyeket csak igy tudjak integralni a tarsadalomba, segiteni oket abban, hogy munkaba tudjanak jarni, hogy fejlesztik a tomegkozlekedest. Ok ezt pontosan tudjak es ezert vigyaznak is ra, nem koszoljak ossze vagy rongaljak meg. Szinte mindegyik cable car-ral mentunk, szornyu latvany meg a kabinbol nezve is a sok-sok osszetakolt haz, volt olyan, amibe felulrol be lehetett latni. Vagy 28 kulonbozo badog darab volt a tetejen, igy egeszen biztos, hogy beesik a hazba az eso. Az utcak sokszor koszosak es szemetesek voltak. Az embereknek szinte semmi privat szferajuk nincs, egymas hegyen-hatan vannak a hazak es meg most is "epitkeznek", ha van egy talpalatnyi szabad terulet. A felvonokbol amugy sosem szalltunk ki, mondtak, hogy azert ne koricaljunk magunk ezekben a negyedekben, fo a biztonsag. Az az igazsag, hogy ezt en is igy lattam. Felulrol meg "jo"' volt belekukkantani az eletukbe, de benne lenni nem szerettem volna. Bar kivulrol boldognak tuntek. Szolt a zene (frankon, jo hangosan neha azt hittuk, a kabinbol jon, de nem :-) ) es tancoltak. Volt fedel a fejuk felett es latszolag bekeben eltek, ami szerintem a legfontosabb lehet szamukra, ismerve azt, hogy az elmult evtizedekben milyen korulmenyek kozott teltek a mindennapjaik.

De ugorjunk csak vissza a Communa 13 turankhoz, ami arrol hires, hogy a negyedben felnott fiatalok kalauzolnak vegig es meselik el a communa es egyben a sajat, szemelyes tortenetuket is az erdeklodoknek. A tura ingyenes, nem kotelezo fizetni erte, de ha elegedett vagy vegul a turaval adhatsz borravalot. Ahhoz, hogy megertsuk, mi tortent itt a kozelmultban valojaban, picit ismerni kell a tortenelmuket is. Ennek a negyednek strategiai fontossagu szerepe van a kartellek eleteben, ugyanis ehhez kozel van az az ut, ami osszekoti a Csendes-oceant az Atlanti-oceannal, igy kiemelkedo szerepe volt a csempeszutvonalak ellenorzeseben. Escobar halala utan tobb mindenki is szemet vetett erre az utvonalra, tobbek kozott a FARC (Fuerzas Armadas Revolucionarias de Colombia), de a jobboldali paramilitaris AUC (Autodefensas Unidas de Colombia) is. Emiatt fektelen harcok voltak itt, rengeteg volt a gyilkossag, gyakorlatilag naponta tobb tucat embert oltek meg itt. Ezt vegul megelegelte az allam es a negy napig tarto Orion muvelet kereteben 2002-ben megprobaltak visszaszerezni ezt a teruletet. Bar a gyilkossagok szama visszaesett, kerdes, hogy ez valoban igy volt-e vagy csak a halottakat tuntettek el gyorsan az utcarol, igy valt lathatova barmifele valtozas. Az most mar biztos, hogy a holtakat egy varos szeli szemetlerakoba vittek eltuntetni, evekkel kesobb kezdtek onnan kiasni a sok-sok holttestet. 2004-ben az akkori polgarmester ugy dontott, hogy elkezdi fejleszteni a Communa 13-at es igy torleszti a varos adossagat felejuk, hogy sok-sok evtizeden at magukra hagytak oket. Tobbek kozott ezekrol a fejlesztesekrol es valtozasokrol is volt szo a turan. A mi vezetonk, Stiven is itt nott fel, edesanyja es o, meg a baratnoje is a mai napig itt el. A legjobb baratjat a szeme lattara lottek le az utcan. Sokszor volt, hogy ha lovoldozes volt, akkor szaladt hatra a leghatso szobaba es bujt el az agy alatt, hogy el ne talaljak a golyok. Az, hogy megindultak a fejlesztesek, itt peldaul mozgolepcsot epitettek a konnyebb kozlekedes erdekeben, hogy konnyebben tudjanak a hegyrol lejutni es munkaba vagy iskolaba menni az ott elok, mennyit jelent nekik. Azt meselte, hogy o korabban naponta rengeteget gyalogolt az iskolaba, hogy eljusson oda. Vagy egy masik pelda, hogy a suli mellett epitettek egy nagy sportcsarnokot, ami abban segit, hogy mig a szulok dolgoznak, addig oda bemehetnek a gyerekek, mig valaki hazaer a csaladbol, igy biztositva van az, hogy amig egyedul lennenek, valaki vigyazzon rajuk. Miert is fontos ez? Nem szabad elfelejteni, hogy bar latszolag beke van es a bunozes visszaszoruloban van, de ez csak annak koszonheto, hogy a helyi kartellek megallapodast kotottek egymassal es vannak bizonyos szabalyok, amiket most epp mindenki betart. De azert konnyu racsuszni egy gyereknek a kokora. Mig kulfoldon jo sokba kerul egy gramm, addig itt mindosszesen 1 dollar. Ezt pedig a gyerekek keregetessel ossze tudjak szedni hamar es tudnak vasarolni anyagot es valnak fuggove. Volt meg egy meglepo dolog, amit dobbenten hallgattunk csendben. Annak erdekeben, hogy vegre nyugalom legyen a negyedben, az itt lakok vallaljak, hogy a fizetesuk bizonyos szazalekat leadjak a kartellnek, igy potolva a kiesett bevetelt a drogbizniszbol. Minden ho utso vasarnapjan megy valaki szemelyesen a lakasokra es beszedni a "jarulekot", nevezzuk igy. Nagyon durva. De azt mondta, ha ez az ara a bekenek, akkor inkabb fizet. Azt is kiemelte kulon, hogy az, hogy mi, mint kulfoldi turistak itt vagyunk, ez nagyon nagy szo es nagyon fontos merfoldko mindannyiuk eleteben (kb 5 eve van valojaban turizmus Kolumbiaban). Egyreszt a gyerekekre hatassal van az, hogy latnak minket, hogy kivancsiak vagyunk az orszagukra es ez hatha motivalja oket a (nyelv)tanulasban majd (alig beszelnek itt amugy angolul, de tenyleg). Masfelol, ha biztonsag van, akkor ennek mi hiret visszuk es hatha ezaltal fellentul a turizmusuk es tobb beveteluk lesz ebbol es nem a drogbiznisz fele akarnak majd fordulni, csak abban latva lehetoseget. Stiven azt is hatalmas buszkeseggel meselte, hogy megepult az elso egyetem is, ahova szegenyek jarhatnak es az oktatas ingyenes szamukra. Rengeteg graffiti van itt, mindegyiknek kulon tortenete van, letezik amugy specialis graffiti tura is. Osszesen kb 3 orat setaltunk kozosen, majd utana csak mi negyen kicsit csavarogtunk a negyedben es neztuk a forgatagot. Mert mar "lathato" nyoma nincs a regi idoknek, ebbol a varosreszbol turista latvanyossag lett mara. Hangos zene szol, lehet enni-inni, szuvenirt vasarolni, neha elokerul egy-egy keregeto gyermek, a hiphop tancosok eloadasaival tobb helyen talalkozhatunk. Amugy hangulatos az egesz, de vigyazni kell. Egy kisfiu, vagy inkabb fiatal tinedzser, aki micheladat arult atvert minket. Nem eleg, hogy nem annyit adott vissza, amennyit kellett volna (idokozben dragabb lett az ital), de meg hamis penzt is kaptunk, amit a metronal vettek eszre, mikor fizettunk vele. Jobb ovatosnak lenni azert, ha valaki erre jar.

Kicsit meg a drogrol... Mindenki ettol feltett, mikor szoba kerult, hogy ide utazunk. Sajnos ez valos problema meg mindig. Bar sokat javult a helyzet, Kolumbiabol szarmazik vilagban terjesztett kokain 80%-a!!! ( koszonhetoen a foldrajzi helyzetenek). Sok ultetvenyt nem lehet felszamolni, mert a terulet korbe van aknasitva vagy annyira a dzsungel melyen van, hogy nem talaljak meg es/vagy lehetetlen megkozeliteni. A helyi emberkek is inkabb azt termelnek, mert nagyobb a jovedelmuk belole, mintha krumplit termelnenek (azt pl importaljak Belgiumbol, olcsobb igy, erthetetlen amugy). Szoval nehez lesz ezt eltuntetni, tobben a legalizalast tartanak megoldasnak, mert akkor lehet az orszagon beluli hasznalat csokkenne, de az export resz, ami mexikoi drogbarok kezeben van mar, ekkor sem oldodna meg.

A setalgatas utan lemozgolepcsoztunk a communa aljara, idokozben pedig eleredt az eso, ugyhogy picit megint megaztunk. A nap hatra levo reszeben cable car-oztunk (tobb vonalat is kiprobaltunk), villamosoztunk, szoval tomkozos varosnezesben volt reszunk.  Cable car-ozas kozben nagyon durva reszeket lattunk roluk, egeszen hihetetlen volt a szegenyseg. Volt olyan szakasz amugy, ami vagy negyed oran at tartott es szinte ezen ido alatt vegig csak a favellak kozott lebegtunk el. Este meg egy gyors vacsi utan kidolve hatalmasat aludtunk. 

Sok kepet tettem fel, de csak omlesztve sikerult, igy nem idorendi sorrendben vannak. De igy valik igazan a lathatova a kettossege a varosnak. Erdemes a favellas kepekbe, ha megy belenagyitani es jol megvizsgalni oket.