Igy, az utazas vegen szokott eljonni az a pillanat, amikor az ember kicsit visszatekint a maga mogott hagyott helyekre es elmenyekre, mi mindent latott, s amit latott az milyen is volt. Majd pedig mivel a hazaut jellemzoen nem rovid (esetunkben most kozel 32 ora), ideje is van mindezt papirra, vagyis inkabb tabletre vetni. K mar megtette ezt a Rinjani vonatkozasaban, en pedig most megkiserlem ugyanezt Balirol. 

Bali a legtobb ember kepzeleteben ugy el, mint valami abszolut egzotikus hely, sot mi tobb, sokaknak a vagyai netovabbja eljutni ide. (Ami egyebkent lenyegesen egyszerubb es konnyebb, mint azt sokan gondolnak, de errol majd kesobb.) Erre nemileg raerosit a lelemenyes helyiek, illetve az ott elo es vallalkozo, mar voltakeppen ugyszinten helyinek tekintheto kulfoldiek verprofi PR tevekenysege is, mely szerint Bali az Istenek szigete, maga a paradicsom. Es ez az egzotikum reszben fedi is a valosagot. Reszben, de valojaban nem abban a reszben, amit a legtobben gondolnanak. Es ebbe beletartoztam en is, legalabbis mielott eloszor itt jartam volna.
Merthogy mi is jut a legtobb ember eszebe legeloszor (top of mind, szakkifejezessel elve), ha meghallja ezt a foldrajzi nevet? Kilometer hosszan elnyulo hofeher homokos tengerpartok, viz fole hajlo palmafak, turkizkek tenger. Holott Bali egyaltalan nem errol szol, sot, olyannyira nem, hogy strandjai, tengerpartjai nagyon keves es nagyon eldugott kiveteltol eltekintve inkabb csalodast keltenek, amennyiben valaki a fenti elvarasokal erkezne ide. Miben is rejlik hat akkor ez az egzotikum, ha nem ebben? Kisereljuk meg osszeszedni pontrol pontra.
1. Kultura. Ez talan a legfontosabb. Bali valojaban az abszolut egyedulallo es kulonleges kulturaja miatt tekintheto es tekintendo igazan egzotikusnak. Ennek pedig alapja a vallas. Annak ellenere, hogy Bali egy muzulman orszagban, pontosabban a vilag legnepesebb muzulman orszagaban talalhato, az itt elo emberek tulnyomo tobbsege (ugy kb 80%) hindu. Egeszen pontosan balinez hindu, mely a hinduizmusnak egy specialis, csak itt megtalalhato aga. Kulonlegessegenek lenyege leginkabb a hindu alapvallasra hato korabbi, es abba szepen passzentosan beepulo animista (szellemimado) vallasokbol ered. A hindu ugyanis tolerans vallas leven nem uldozte az egyeb vallasokat es gyakorloit, eszebe sem jutott maglyara kuldeni, illetve hasonloan finom es kulturalt intezkedeseket foganatositani az egyeb vallasok kovetoivel szemben, inkabb szepen beepitette a nezeteiket a sajat vilagaba, egy egeszen specialis elegyet alkotva. Ez a vallas pedig a mai napig el es virul, sot, olyanannyira atjar es athat mindent, hogy az ember tulzas nelkul erzi ugy: valoban az Istenek szigeten jar.
2. Templomok. Fentiekbol kovetkezoen Balin elkepeszto mennyisegu, egyes becslesek szerint mintegy 200.000 templom talalhato, ami nagysagrendileg 6500 negyzetkilometeren mar eleg szep suruseg. Ezek ugyszinten igen jellegzetesek, sehol mashol nem talalkozunk meg csak hasonloval sem. Ehhez jonnek meg a kulonbozo szellemek lakohelyei, fak, szentelyek, stb. Es ezek nem am csak amolyan diszek, vagy turistalatvanyossagok, mindegyik aktiv, napi szintu hasznalatban van. Itt a vallas minden manir nelkul a mindennapi elet szerves resze.
3. Rizsteraszok. Ezek a kulonleges es egzotikus hangulathoz nagymertekben hozzajarulnak. Bali a deli, viszonylag kis kiterjedesu siksag kivetelevel igencsak hegyes, legnagyobb reszet aktiv es mar kialudt vulkanok lanca alkotja. Marpedig ezeken az alapveto elelmiszer, a rizs termesztese csak ugy kepzelheto el, ha teraszokat alakitanak ki rajta. Ezek aztan a sziget egesz teruleten megtalalhatok, nehol elkepesztoen latvanyosan, egeszen meredek dombok oldalaban. Egyes velemenyek szerint Bali rizsteraszai latvanyosabbak mint Eszak-Luzon 2000 eves ifugao rizsteraszai a Fulop-szigeteken, pedig az ott a vilagorokseg resze. Errol sajat velemeny azonban sajnalatos modon nem all rendelkezesre - most meg.
4. Vulkanok. Mint fentebb mar irtam, Bali eszaki reszet vulkanok lancolata alkotja. Kozuluk legmagasabb az Agung, a maga kicsivel 3000 meter feletti csucsaval - ezt bamultuk egyebkent minden nap a Gili szigetekrol. A hegyet egyebkent a helyiek termeszetesen szentkent tisztelik, oly´annyira, hogy minden egyes templomot ezen hegy es a tenger alapjan tajolnak. Es amikor az ember lentrol bamulja a vulkan paraba veszo csucsat, vagy esetleg eppen fent eri amikor leszallnak a felhok, misztikus, atlathatatlan paraba burkolva mindent, egybol megerti a helyiek tiszteletet. Kozvetlen az Agung mellett pedig ott a Batur, mely nem kevesbe misztikus, a valamikor a tortenelem elotti idokben lerobbant kupja helyen talalhato, hatalmas kiterjedesu kratertavaval. Ez egyebkent csak visszafele, a repulorol latszodott igazan, hogy mekkora hatalmas vulkan lehetett egykoron.
5. Indonezia, vagy megsem? Balin jarva az emberben hamar kialakul az erzes, hogy ez valojaban nem is Indonezia. Es itt most egy ropke pillanatra tekintsunk el a fentebb mar reszletezett vallastol. Rendezetlennek ugyan rendezetlen, rumlisnak rumlis, de ez a rendezetlenseg es rumlissag koszono viszonyban sincs a szomszedos szigeteken, Javan es Lombokon talalhato allapotokkal. Lepten nyomon erzodik es latszodik a turizmus aldasos hatasa, melynek kovetkezteben Bali lenyegesen gazdagabb, mint barmelyik masik indonez sziget.
6. Azsiai mindennapok. Bali mindezek ellenere igazi Azsia, eppen abbol a fajtabol amit annyira szeretunk. A maga rendezett kaoszaval, specialis szabalyaival, mely a kozlekedesben csucsosodik ki igazan, es amelyet autot berelve magunk is elso kezbol atelhettunk. Az alkalmazkodas meglepoen konnyen ment, melyben bizonyara segitett, hogy ez mar nem az elso alkalom volt. Nagyjabol az elso utkeresztezodes utan mar fel is vettuk a ritmust, es nem lepett meg ha idonkent a mi savunkban is jottek szembe, teljesen termeszetesen lassitottunk, esetleg huzodtunk le a padkara, tudvan hogy amikor mi vagyunk eppen elonyosebb helyzetben, ok is ezt fogjak tenni.

Es hogy miert is nem olyan nehez eljutni ide, mint amilyennek esetleg hangzik? Nos Indonezia, es ezen belul Bali is meglehetosen olcso orszag, meg szamunkra is. Jelen esetben a napi koltsegvetesunk Balin kb 17e Ft volt, termeszetesen kettonkre. Es csak es kizarolag azert ilyen sok, mert bar altalaban veve minden nevetsegesen olcso, sajnalatos modon van egy, amde annal fontosabb kivetel, megpedig a sor ;o) Ebbol a legolcsobb boltban is ugy 600 Ft-nak megfelelo rupiaert adnak egy uveggel, ami meg ugy sem keves, ha ez az uveg tortenetesen 0,62 liter. Marpedig ez az a tetel, amivel az ember a nyaralasa alatt nem sporol, ugyebar ;o) Fenti osszegbe mindezek mellett termeszetesen belefert az autoberles (2e Ft/nap!!!), a benzin ugy napi 150 kilometerre (ujabb 2e Ft), a szallas (5e Ft, szuper bungaloban, reggelivel), belepok, kaja, stb. De ezen nem nagyon van mit csodalkozni, ha a legdragabb vacsorank kerult ezer, azaz 1000 Ft-ba, de csak azert, mert eppen ket-ket foetelt ettunk. Persze a turistacsapdakat kerulendo, mindezt csak es kizarolag helyieknek szolo ´ettermekben´. 
Az utazashoz tehat gyakorlatilag csupan egy kellemesen akcios aru repjegyet kell loni, s maris lehet valora valtani az almokat. Jah, es ami fontos: az utazasi irodakat hagyjuk ki, rajuk semmi szukseg. Szoval, hogy ismetelten a tema avatott szaktekintelyet, Po apot idezzem: utazzunk batran ;o)