Cancunba Mexikovarosbol repultunk a Volaris legitarsasaggal. A gepunk 19:35-kor indult, ezért legkesobb f5-kor el akartunk indulni a hosteltol. A repterre metroval mentunk ki, ketszer is atszalltunk, jo hosszu volt az ut. De legalabb el lehet jutni a repterre metroval!

Amugy nagyon szeretem ezt a repteret. Mikor Kubaba repultunk, itt szalltunk at. Mar akkor is feltunt, hogy milyen sok megvaltozott munkakepessegu embert foglalkoztatnak, amiert minden elismeresem a repternek, illetve az allamnak! Egy kerekes szekes ember siman tud ellenorizni beszallokartyakat es milyen jo erzes lehet neki, hogy hasznos es ertekes munkat vegezhet! Most is rengeteg kerekes szekes alkalmazott volt, jo volt latni, hogy nem valtozott a hozzaallasuk a ket evvel ezelotti allapothoz kepest.

Miutan a secu ellenorzesen tuljutottunk, vartuk azt, hogy kiirjak honnan indulunk. Eloszor meg turelmesen ucsorogtunk, majd mar mikor eleg kozel volt a felszallas ideje es meg mindig nem volt kapunk, kezdtunk idegesek lenni. Elmentunk az info pulthoz, ahol vegul mondtak, hogy kesik a gepunk, kb haromnegyed oraval kesobb indulunk. Szuper.

Gyors internet csiholas, irtunk a szallasnak, hogy az elorejelzett erkezesi idohoz kepest kesni fogunk a repulo kesese miatt. Aztan az autokolcsonzosnek is, hogy tajekoztatva legyenek ok is a kesobbi erkezesunkrol. Vegul kb egy oraval kesobb szalltunk fel. A repouloutrol sok emlekem nincs, amint kigurultunk a felszallopalyara es beindultak a motorok, en azonnal elaludtam.

A kocsifelvetellel rengeteg ido elment, ami persze nem baj, hiszen a fiuk alaposan atneztek minden papirt es a kocsit is jo alaposan atfesultek, nehogy rankverjenek majd valami hibat, amit nem is mi okoztunk. Ejfel korul tudtunk vegul elindulni Valladolidba es kozel ket es fel oras ut vart rank. Egy szerencsenk volt a keses kapcsan, hogy ut kozben idozonat leptunk, igy nyertunk ezen minusz egy orat. Mar ut kozben mindenfele forgatokonyvet keszitettem magamban, hogyan fogunk bejutni majd es hogy fogom szegeny szallasadoinkat felverni az ejszaka kozepen.Erre azonban nem volt szukseg, mert megvartak tenyleg minket. Gyorsan elfoglaltuk a szobakat, zuhanyoztunk és lefekudtunk aludni, ugyanis reggel 9-kor indultunk az aznapi programunkra.

Az Ek Balam (piramis), a Rio Lagartos vízi rezervatum, a Las Coloradas (rozsaszin tavacska) es a Valladolidban levo Zaci Cenote volt aznapra a terv.

Eloszor a piramist vettuk celba. Szerettunk volna nyitasra odaerni, hogy meg a Cancunbol és a kornyekrol erkezo turistaroham elott be tudjunk jutni. Ez amugy sikerult is, de aztan a jegypenztarnal eszletuk, hogy bizony egy nem vart aremeles tortent azota, amiota mi megterveztuk a koltsegvetest (mint kiderult, epp februartol lepett eletbe az uj jegyar). Raadasul nem par pesot emeltek, hanem konkretan a duplaja lett a jegy ara ahhoz kepest, mint amit terveztunk.

Vegul arra jutottunk, hogy nem megyunk be, az elkovetkezendo idoben sok piramist fogunk meg latni, ezert inkabb menjunk tovabb a Rio Lagartoshoz, flamingot es krokodilt nezni. En szemely szerint nem bantam, hogy ezt kihagytuk, jobban erdekelt a termeszet (magam sem ertem ezt a valtozast). Kb egy ora alatt oda is ertunk. A fiuk gyorsan felmertek a terepet, hogy mennyibe kerul a hajotura. 900 peso volt a cel ar negyunkre, ami vegul 800 lett, koszonhetoen a Á-nak. Amugy megmondom oszinten, Á nelkul nem igazan boldogulnank. Alig beszelnek a helyiek angolul, ellenben Á mindent megert, intez, ami oriasi segitseg mindig. El is hataroztuk, hogy meg fogunk tanulni rendesen spanyolul, mert ha a jovoben Kozep es Del-Amerika fele szeretnenk majd jonni es esetleg csak ketten jonnenk, akkor mindenkeppen kelleni fog a spanyol tudas. Egyszeruen megorulok attol, hogy meg tudom kerdezni, mennyibe kerul, aztan valaszolnak ra valamit es nem ertem a szamot. Meg van egy szuper kepessegem, amitol minden helyi megbolondul. Valahogy ugy nezek rajuk, mintha minden szavukat ertenem, pedig nem is, megis nekem magyaraznak en meg vegighallgatok mindent, majd segelykeroen Á fele fordulok, hogy akkor most tulajdonkeppen mit is mondtak?! Nem jo ez igy. 

A hajokazas kb 3 oras volt, ut kozben lattunk sok pelikant, ket szep es felelmetes krokodilt, akik napoztak eppen, jo messze tolunk egy csapat flamingot es kozelebb ket masikat is, amiert terdig gazoltunk a nyalkas dagonyaban. Aztan atmentunk a rozsaszin tohoz, ami sajnos epp egyaltalan nem volt rozsaszinu. Az utolso programpont pedig az iszap kence volt. E az egesz labat bekenette, en nem nagyon akartam kotelnek allni, de az ember annyira eroszakos volt, hogy vegul azert, hogy hamarabb szabaduljak, megengedtem neki, hogy terdig bekenjen, hatha jot tesz tenyleg a fajos terdemnek, Ezt a cuccot vegul fel ora utan, a kikotes elott sikaltuk le magunkrol. Amugy lehet tenyleg tud valamit ez az iszap, mert azota nem fajt a terdem. Tervben volt, hogy visszamegyunk a pink tohoz, de mar kesore jart az ora, igy inkabb ugy dontottunk, visszaindulunk Valladolidba es megnezzuk vegre az elso cenotenkat. Sajnalom, hogy nem lattam az igazi roszaszin tavat, de igy is tul sok mindent terveztunk egy napra, mindenkeppen huzni kellett a programokbol.

A Zaci cenote a varos kozepen van, helyiek es a turistak is jonnek ide furdeni. A cenote amugy egy termeszetes uton kialakult  kutszeru karsztkepzodmeny, a Yucatan-felszigeten nagyon sok van beloluk. Nagyon menon nez ki, buja novenyzet veszi korul, kristalytiszta a vize es csodaszep baratsagos halacskak uszkalnak benne. Epp zaras elott ertunk ide, de meg beengedtek minket es maradhattunk, ameddig csak akartunk volna. Gyorsan atoltoztunk es csobbantunk is a vizbe. Zs, Á es E buvarkodott is, en sajnos nem vittem a felszerelesem, csak Zs buvarszettjeben neztem a viz ala. Elkepesztoen gyonyoru volt minden a viz alatt. Kis es nagy halak uszkaltak korulottunk, akar emg is simogathattuk volna oket. Szerencsere nem voltak sokan mar igy keso delutan fele, igy nyugiban furodhettunk.

Este egy helyi etteremben vacsoraztunk, rendetunk mindenfelet, egytol-egyig mindegyik jo valasztas volt, boseges adagok, jol is laktunk mindannyian. Este meg kiultunk a szallason a kerbe kicsit tekilazni, aztan eltettuk magunkat, mert masnap reggel koran indultunk Chitzen Itza-ba, hogy megnezzuk a vilag het uj csodajanak az egyiket (ami amugy Unesco kulturalis vilagorokseg is egyben.