Amikor kitalaltuk ezt az egesz vulkanosdit, annyira meg nem voltunk tudataban annak, mire is vallalkozunk. Jo, hat lattuk a turaajanlatokat, meg hogy mit tartalmaznak, mi lesz a program, de igazabol (szamomra) akkor derult ki, hogy mennyire nagy faba vagjuk a fejszenket, amikor az interneten kutakodva egyre tobb blogbeszamoloban irtak azt, hogy bar gyonyoru es nem mindennapi elmenyben lesz resze annak, aki ezt megcsinalja, de igazabol ez az egesz BRUTALIS!

Ime egy szemlelteto terkep, mi lesz a pontos turautvonalunk:

Elso nap Senaru falubol (601 m) fogunk felturazni a krater peremere, amely 2641 m magasan van. Durva lesz ez a 2000 meteres szintkulonbseg. Probaltam keresni, hogy osszesen ez hany km-es turacska lesz, de nem talaltam ra... lehet nem akarnak elriasztani senkit, mi var ra, ezert nincs rola info. :-) Ezt a szep tavot 7-8 oras (sztem tobb) gyaloglassal fogjuk teljesiteni.

Aztan ha felerunk, eszunk, alszunk, majd reggel elindulunk a kratertohoz es a hoforrashoz, ami 2600 meteren van. Itt annyira nem durva a szintkulonbseg, csak allitolag a terep az. Ha itt pancsikoltunk, indulunk is vissza, a peremre, hogy ott toltsunk egy ujabb (fel) ejszakat.

Kovetkezo nap hajnalban kelunk majd, mert a cel az lesz, hogy felmenjunk a csucsra, 3726 magasra (2639 meterrol). Ezt a turat hajnalban kezdjuk, hogy a napfelkeltet a csucsrol tudjuk megnezni. Ha ez sikerul (fog!), akkor aztan innen indul az egesz napos meneteles, le Sembalun faluba (ami 1100 meteren van). WOW!

Sokan irtak amugy, hogy ha tudtak volna mi var rajuk, el sem indulnak. En meg ugy vagyok vele, hogy jobb, hogy tudom, igy fejben legalabb tudok ra keszulni, mi var ram. Bar ezt nem eleg fejben eldonteni, fizikailag is birni kell, ezert igyekszunk edzeni magunkat (Zs durvabban, mint en, ezt be kell lassam), kondi, uszas, lepcsozes, van itt minden. 

A latvany valoszinuleg karpotolni fog minket minden szenvedesert, ezert meg fogja erni minden megtett meter!

Azert ahhoz, hogy ezt birjuk, fel is akarunk ra keszulni rendesen, ezert a rendszeres edzesen kivul tegnap megmasztuk a szomszedos Ausztriaban levo Raxot. Szintkulonbseg volt majdnem egy ezres, a terep minimalisan hasonlo volt egyes helyeken, mint majd kinn lesz, felkeszulesnek ez nagyon jo volt. Mikor jottunk lefele, elegge ideges voltam mar, mivel keson ertunk ki, ezert mar elkezdett rankesteledni mikor jottunk le a hegy oldalaban (lefele kicsit tobb, mint 2 ora alatt legyurtuk a szintkulonbseget, kepzelhetitek, mennyire nem volt ebben egy vizszintes szakasz sem...). Leerve mar remegett a terdunk is, alig tudtunk jarni, nagyon elfaradtunk.  

Ma viszont minimalis izomlazzal ebredtunk es meg sem haltunk jaras kozben, amit azert elegge biztato jelnek veszunk, hogy remelhetoleg sikeresen meg tudjunk majd maszni Indonezia masodik legmagasabb vulkanjat.