Azt mar biztosan olvastatok, hogyan ertuk el a repcsit, de hogy Ubudba hogyan ertunk el, azt meg nem. Nos, szerencsere a repuloutunkon semmi kulonleges nem tortent, a repteren mar vart minket az autokolcsonzos, gyorsan el is inteztunk vele minden papirmunkat es mar hajtottunk is az Abangan bungink fele.  

Hajnal ketto fele sikerult ideerni es bar jeleztuk a kesei erkezest, a recepcios pult mogott ket alvo indonez fogadott minket. Mig Zs felhurcolta a csomagokat, addig en keltegettem oket. Sikerult nagy nehezen, mondtak, h aaa, Krisztiiina, mondom jessz, aztan mar mentunk is a lakosztalyunk fele. 
Szuper kis kunyhocska ez, tagas, egyszeru de nagyszeru es van tok  jo teraszkaja is, ahol ucsorogni es fetrengeni is lehet (ezt is epp igy irom). Utkozben vettunk meg ket welcome Bintangot, amit a teraszon egy csomag oreo tarsasagaban elfogyasztottunk.
Gyors lefekves utan elalvas tortent, az oram csak hetkoznapokon teljesit ebreszto szolgalatot es total elfelejtettem, h ma szombat lesz. 8 helyett 9-kor keltunk vegul, elszaladtunk reggelizni (Zs omlettet, en bananos pallert kertem, plusz gyumolcsot), aztan gyorsan utra keltunk.
Elso megallonk a  Taman Ayun templom volt. Szepseges, szerencsere keves turistaval, jo  volt setalgatni  gyonyoruen apolt kertben. 
Aztan egy hegyi templomhoz  mentunk el, a Luhur Batukaruhoz. Itt meg kevesebben voltak, mint az elozo helyen, raadasul jott egy helyi csalad is aldozni  templomba, jo lett volna vegignezni, mit csinalnak, de nem szerettem volna zavarni oket. 
Ezutan  rizsaterasz nezoben voltunk az utak menten, plusz a Jatiluwih rizsterasz is a listankon volt. Namarmost a "noname" rizsaterasz sokkal szebb volt, mint a belepojegyes tarsa. Csomo turistat csak odaig hoztak el, igy valoszinu ok a szebb reszeket nem is lattak. Ekkor mar sajnos felhos volt minden, esett is az eso es hideg is volt. Igy indultunk at az Ulun Danu Bratan templomhoz, ami vizi templom lenne, de a to alacsony vizallasa miatt a nevet meghazudtolta. Raadasul a nap sem sutott, minden felhos volt. Setalgattunk meg es aztan ugy dontottunk, hogy mivel kesore jar mar, ezert csak egy vizesest nezunk meg, es ez a Git Git lesz. 
Atfaroltunk oda, nyilvan senki nem volt a kornyeken, de belepot azert meg szedtek. A vizeses szep volt, ha meleg lett volna, meg talan furodtunk is volna, de igy inkabb amellett dontottunk, hogy huzzunk haza es egyunk vegre valahol, mert a reggelin kivul csak egy adag sult biszbaszt, a kedvencunket ettunk csak.
Na az ut szelen talaltunk szuper helyi kajaldat, ahol Zs az ahitott Babi Gulingot (egeszben sult malac, na de nem az egesz, mint mondja, darabokra van szabdalva es az ove max 1/1000 resz), en pedig Nasi Gorenget ettem. A helyiek elegge birtak minket, latszott rajtuk, kulonleges vendegnek szamitunk, errefele nem allnak meg a turistak kajalni (osszehasonlitaskepp az kajam itt 8000 Rupia volt, mig Ubudban ez 25000 Rupia).
Hazaerven gyorsan felderitettunk a hajojegy arakat, ugy nez ki, talaltunk is egy jot, amit holnap meg is veszunk.

Most pedig megisszuk a maradek sorunket es huzunk aludni! Holnap ujabb nap, koran kell indulni!

Update: mar reggel van igazabol, epp reggelizunk, sikerult idoben kelni. Az agy manualis vizagy, olyan hullam van a matracot tarto faban, hogy barmelyik tenger megirigyelhetne... Ennek koszonhetoen nem volt tul pihenteto a mai ejszaka...na de sebaj! Ma este max a terasz agyan alszom. :-)