Ebredes utan elmentunk korbenezni, mit tudnank reggelizni. A kozelben volt a Trinidad ter, ahol szerencsere talaltunk egy empanada arust, meg egy nenit, aki frissen facsart gyumolcsleveket gyartott. En magamhoz ragadtam egy passion fruitosat (mar mergezesem lesz, annyit eszem/iszom belole), meg vettunk par darab empanadat es visszamentunk megenni a hostelbe. Gyors osszekeszules utan mar utnak is indultunk felfedezni az ovarost.

A helyi idegenvezetonknek, Zsnek koszonhetoen megtudtunk par tortenelmi infot a varosrol. Cartagenat a spanyol Pedro de Heredia alapitotta 1533-ban. Sajnos aztan 20 evre ra leegett egy tuzveszben. Ekkor hoztak egy rendeletet, hogy innentol kezdve csak kobol es  teglabol lehet epitkezni, hogy hasonlo eset ne tortenhessen meg megegyszer.

A varos folyamatos kaloztamadasoknak volt kiteve a foldrajzi helyzetebol adodoan. Na meg a sok kincs miatt is (arany), ami itt volt fellelheto. Angol szinekben vegul 1586-ban Sir Francis Drake elfoglalta a varost, de 10 millio pesoert cserebe hajlando volt a teljes lerombolastol eltekinteni. Csak annak koszonheto az, hogy ez nem tortent meg, hogy a helyiek vegul perkaltak, igy a varos megmaradt epsegben Francis meg elment a francba, azaz Angliaba a bezsebelt penzzel.

Onnantol kezdve, hogy a varost egy csatorna osszekototte a Rio Magdalenaval, ami az egyik legnagyobb folyo az orszagban, meg tobb mindent tudtak zsakmanyolni a kalozok, amit aztan vittek vissza Europaba.

A varost egy 16 km hosszu varosfal veszi korul, ami vedelmet nyujtott a tamadasok ellen, illetve van itt egy hatalmas erod is, amely elott Blas de Lezo kapitany szobra all. Ez az ur egy igazi spanyol hos, aki korabbi tamadasokban elvesztette a bal labat, a jobb karjat es a fel szemet, de 1741-ben 2230 emberrel es 600 indian ijasszal visszavert egy 22800 fovel es 183 hajoval tamado angol sereget. Ebben a csataban azonban sajnos elvesztette a masik labat is es nem sokkal kesobb meghalt.

Elso nap Getsemaniban es az ovarosban koricaltunk. Az ember csak setal, bamulja kozben a szines hazakat, a csodas balkonokat, a szebbnel-szebb graffitiket es el is veszik a varazsban. Cartagena ovarosi reszenek van egy hatarozott baja. Lehet szeretni vagy nem szeretni ezt a vegtelen porgest es forgatagot, de barki barhogy erez, nyom nelkul nem marad az emlekeiben ez a resz, az biztos. Egyik utca szines esernyokkel, masik zaszlokkal (megtalaltuk a magyart termeszetesen), harmadik girlandokkal van diszitve. Mindegyik mas es mas, de megis egyseget alkot, amiben jo lenni. Mi azert az elmult idoben elegge el voltunk szokva az ilyen turistas reszektol, igy rendkivul elveztuk a sok arust, az embereket, a hangulatot, mindent. Tok jo volt setalni a varosfalon es megpillantani rola a Karib-tengert. Sajnos itt nem olyan szuperkek, mint a karib szigetvilagban. A szel fujt folyamatosan, de kellett is ez, kulonben a meleg elviselhetetlen lett volna. Nap kozben ettunk nagyon finom sajtos arepat (ez egy kukoricalisztbol keszult pita szerusege amit faszennel futott suton sutnek meg), hozza ittunk mandarinlevet. Zs kiprobalta meg az Erica bufeben a chevichet is. Azt mondta ez volt elete chevicheje. Jol nezett ki, de en tuti nem ettem volna meg, tele volt mindenfele nyers hallal, rakkal es talan csigaval is. Este szuper helyen vacsoraztunk, csak helyiek voltak,  napi menut lehetett enni. Volt finom leves, csirke a szokasos rizzsel, babbal es salival, na meg uditovel. Este elmentunk kozosen koktelozni es tervben volt egy kis bulizas, de ez vegul a reszunkrol elmaradt. A mi zenei izlesunknek megfelelo helyet nem talaltunk, a salsa meg nem a mi vilagunk. Itt amugy uton-utfelen az szol, szoval aki tancolni szeretne, igazi latin hangulatot keres, Kolumbiaba jojjon. Amugy mindenfele bar van itt. Van rooftop, akkor ilyen belulos meg utcan ulos is. Ezt ugy kell elkepzelni, hogy az itt levo lakasok estere atalkulnak, kitesznek par asztalt es koktelokat arulnak. Altalaban van mindenhol happy hour, ket koktel 20 ezer peso, ami olyan 1800 Ft. Nem rossz ar egy daiquiriert meg egy gin tonicert. Az alkoholt nem sajnaljak ki belole, hala az egnek. Remek szorakozasi lehetoseg ez, ulni a szeken, nezni az utca forgatagat, zenet hallgatni es/vagy beszelgetni. Este hazafele setalva meg volt szerencsenk latni Jacko lelegzetelallito (vagy inkabb forgalommegallito) produkciojat. Az ut kozepen tancolva, a taxira menet kozben felugorva latvanyos showt csinalt, a vegen termeszetesen jart korbe a kalapjaval besoporni a "tiszteletdijat".

Masnapra csak az erodot hagytuk, mert aznap meg tovabb kellet utaznunk Santa Martan at Mincaba, hogy estere odaerjunk. Ez egy kb 5 oras buszut, nem tul kenyelmes kisbuszokban. Az uton odafele vagy haromszor is megallitottak valami ellenorzo ponton, mindig volt letszamcsekkolas, nevsorolvasas es nehol meg fenykepezes is. Zs hala az egnek csak az utan osztotta meg velunk ennek a miertjet, amikor mar leszalltunk. Allitolag volt olyan, hogy egy ilyen kisbuszt fegyveresek raboltak ki. Ez velhetoen ugy tortent, hogy ebben a busz vezetoje is benne volt es segitette a tamadokat. Na mi ezt hala az egnek megusztuk es en hiszem, hogy azert mostansag ez mar nem divik errefele.

Mincaba este 9 fele erkeztunk. A hostelunk csodas volt, talan ez volt a valaha legjobb hostel, ahol voltunk. Szinte ez mar a falu vegen, az erdoben volt. Hatalmas medenceje volt, ezernyi fuggoagy, hinta mindenfele, tele kiscicakkal es nagyokkal is (extra pont erte) es kedves csapat. Elso este meg bulika is volt, egy nemet dj srac tolta a zenet estig. Nagyon hangulatos volt az egesz, ahogy szolt a zene, a medence meg volt vilagitva es mindenki ucsorgott korulotte es iszogatott. Jo helyre erkeztunk igazan. :)