Reggel koran keltunk, elsokent erkeztunk reggelizni. Azt hiszem mindannyiunkban benne volt a para, hogy vajon a megbeszelt idoben ertunk jon majd a sofor vagy sem. Szerencsere minden oke volt, ott volt az ember is, mi is, gyorsan becuccoltunk a kocsiba es indultunk is Monywa fele. Az utrol nem sok emlekem van, mivel a nagy reszet ataludtam. A szuper burmai utak nagyon jol el tudjak ringatni az ember lanyat utazas kozben.

Mikor felebredtem, a tavolban mar latszodott a Bodhi Tataung komplexum es a benne levo oriasi allo Buddha szobor, ami a vilag masodik legnagyobb allo buddha szobra es elotte van egy masik is, ami egy fekvo valtozat volt. Ahogy leparkoltunk, indultunk is megnezni ezeket kozelrol.
Az allo szoborban fel lehetett menni kb Buddha vallaig, ami 26 emeletet jelentett, nagyjabol 100 meteres magassagig. Sajnos a tetejebol nem volt semmilyen kilatas, csak ilyen mini ablakokon lehetett kikukucskalni. Termeszetesen itt is, ahogy minden templomban vagy szent helyen mezitlabalni kellett. Mar kezdjuk amugy megszokni ezt a mezitlabazast, de azt nem, hogy milyen retkes lesz a talpunk mindig. Kb 2 v 3 pagoda megnezese utan mindig letisztitjuk torlokendovel a labunkat, de hat igazabol a tisztitasban csak az esti furdes segit igazan. Na meg majd az egy het tengerpartozas, akkor majd leazik rolunk minden kosz, remeljuk.
Amint megjartuk az allo Buddha szobrot, megneztuk a fekvot is. Valoban oriasi volt az is, de igazabol olyan semmi extra kulonleges dolog nem volt benne. Termeszetesen, kell meg a kornyekre egy ulo Buddha is, az epites alatt van, remeljuk hamarosan az is elkeszul, igy lesz teljes a kep.
Ezutan atkocsikazunk a kozelben levo Thanboddhay templomhoz. Korbesetaltuk, majd bementunk es megneztuk az ezernyi Buddha szobor gyujtemenyt. A pagoda teruleten meg volt egy kis kilatotorony is, oda is felmentunk, a kilatas egesz jo volt. Probaljuk megkeresni a toilettet, nem konnyu, hiszen burmaiul van altalaban kiirva, ha egyaltalan ki is irjak. Kis kerdezoskodes utan meg is talaljuk. Eleg szornyen nez ki, talpalos ez is, budos mint a kolera, jobb nem hozzaerni semmihez...Belehalnek, ha minden nap ilyen helyre kene eljarnom wc-zni...
Vegzunk a vegeznivaloval, aztan labat mosunk valami kacsausztatoban es bepattanunk a kocsiba, hiszen meg hatra vannak a Pho Win Taung barlangok, ami nincs kozel. Az ember sem tudja, hogy merre kene menni, allandoan kerdezoskodik a betelt rago helyiketol, mi a helyes irany. Becsuletere legyen mondva, nem adja fel, oda is talalunk. A barlangok szerintem nem tul erdekesek, raadasul teli van a szemet makakokkal is, akiket utalok, nem veletlenul. Imadnak lopkodni, tamadni es eleg aggresszivek is. Ennek tanui is voltunk, mikozben boklasztunk a barlangok kozott. Egy majom par eppen szerelmi legyottba bonyolodott az uton, de a holgy tag ugy vettuk eszre, szereti az izgalmakat es mikozben a pasija ugykodott rajta, ugy dont, kicsit megijeszt minket, nekiall vicsorogni rank, elegge felelmetes (es furcsa szokas, lehet erre gerjed?!), tavolabb is megyunk, nem akarjuk oket zavarni. Probaltuk ovatosan kikerulni oket, de igy sem jarunk sikerrel, gyakorlatilag megismetlodik az elozo szitu megegyszer. Ekkor mar inkabb szereztunk botot, hogy ha necces lenne a helyzet, tudjunk vedekezni. Vegul erre nem kerult sor, sikerult elhaladni mellettuk biztonsagban. Tovabb setalunk, majd mikor elerunk a vegere, visszafordulunk, hogy visszamenjunk a kocsihoz. Na ekkor egy makako epp nekiall megkergetni egy nostenyt, szerencsetlen visit, szornyu hallgatni az egeszet. Vegul utoleri, jol meg is tepi, a latvany szornyu, utalom az ilyet.
A sofor mar vart minket nagyon, elottunk volt meg egy jo 4 oras ut Baganig. Az utak szornyuek, razkodtunk folyamatosan. Ut kozben beszelgettunk, alusztunk neha es bamultuk a forgalmat, ami leginkabb okros szekerekbol, bussza atalakitott teherautokbol es motorokbol, no meg csattogokbol (ismertebb neven csettegokbol) allt. Az ut elegge hosszadalmas volt, alig vartuk, hogy vegre megerkezzunk.
Baganban kicsit bolyongtunk, nem talaltuk a szallast, de vegul csak meglett. Elkoszontunk az embertol,  a fiuk meg adtak borravalot is, vegulis teljesen megerdemelte, szo nelkul fuvarozott minket egesz nap mindenhova. Valahol vegulis meg szerencsenk is volt, hogy a masik nem jott el, vele biztos problemas lett volna az utazas.
Rendeltunk vacsit, lecuccoltunk, felmentunk a tetoteraszta megkajalni, aztan elhuztunk aludni idoben.