K&Zs nagy kalandjai

K&Zs nagy kalandjai

Ket nap Yangonban

2016. március 16. - Kittcsi83
Szombaton, reggeli utan ahogy terveztuk, el is mentunk az elozo nap felfedezett utazasi irodaba a buszjegy miatt. Kisse furcsaltuk, hogy nem tudunk oda-vissza jegyet venni ejszakai viszonylatban, igy ugy dontottunk, tovabb keresunk meg ilyen irodakat, hatha talalunk ut kozben. 

Eloszor egy kinai templomot neztunk meg, kis feludules volt a sok-sok buddhista templom utan, aztan elindultunk a Sule Pagodat megnezni. Szokas szerint bameszkodtunk, rengeteg biszbasz arus volt az utcan, mindent lehetett kapni a kisollotol kezdve a portorlon at a "legujabb"  iphone-ig, kis zoldseggel, gyumolccsel es betellel megspekelve. Az egyik utcaba bepillantvan meglattam ket irodat, nagy az orom, be is mentunk mindkettobe. A&E az egyikbe ment kerdezoskodni, mi meg a masikba. Sajnos ugyanazokkal az infokkal tudtak itt is szolgalni nekunk, mint az elso helyen, igy megkoszonven a tajekoztatast, atfaradtunk Aekhoz. Ott is ugyanaz a szitu, ismet osszeul a kupaktanacsunk, mi legyen. Abban mindannyian egyet ertunk, hogy az odafele utra szolo jegyet megvesszuk, a nagy kerdes az, mi legyen a vissza uttal. Vegul ugy dontottunk, azt nem vesszuk meg most, hatha megis talalunk ejszakai buszt vagy mas megoldast. 

A Sule Paya szinten bambusz allvannyal van korulveve, de azert ugy dontunk mi, hogy bemennenk. A belepo arat itt szigoruan csak dolcsiban akarjak elfogadni, na az nalunk viszont nincs. Kerdezzuk mennyi lenne csatban, sokkal tobbet mondanak, mint ami valojaban lenne, hat atszamolnank ezt a dolcsit. Ezen jol beragunk, plusz kulonben is, Bagoban mar lattunk bambuszos bevonatban szent helyet, igy tovabb haladunk. A szomszedban van pont egy szep park, kozepen a Fuggetlensegi Emlekmu, ide meg elsetalunk. Korbenezve szinte csak modern hazakat latni, ez lehet Yangon belso uzleti negyede. A parkban csaladok piknikeznek, szerelmes parok romantikaznak, idilli a fulledt hangulat, ami itt van.

Tovabb indulunk a vasutallomasra, a kovetkezo program a yangoni korvasutazas lesz. Megvesszuk a jegyet es leulunk a peronnal es varakozunk. Egy tizenparhanyeves lany probal vizet eladni nekunk (de nem vagyunk szomjasak, igy uzlet nem kottetett) es kozben erdeklodik is irantunk, probal beszelgetni vagy epp azt nezi, mint nezek a telefonomon. Egyes etudok vegen mindig rakerdez, hogy cold water?, de sajnos hiaba akarnek neki segiteni a vasarlassal, tovabbra sem vagyunk szomjasak, igy nem vettunk tole semmit.
Befut a vonat, fel is pattanunk ra. Ez mar nem az a lepukkant voncsi, amit a kepeken lattunk, ez mar eggyel ujabb kategoria lehet. Van is rajta legkondi, ami a 36 fokos levegot kb sikeresen lehutotte 32-re. Az ablakokat sajnos nem lehet emiatt lehuzni, pedig lehet a menetszel jobban lehutene es kellemesebbe tenne az utazast. Par perc varakozas utan indulunk is, rajtunk kivul valahol a szerelveny elejen van meg par turista, ahol mi ulunk, ott csak mi. Ennek okan meg is bamulnak minket, erezheto a meregetes, de nem tolakodo egyaltalan. Furkeszik nit csinalunk, mik bizonyos tortenesekre a reakcionk es azon jokat mosolyognak.
Tortenesekbol pedig ezen a majdnem masfel oras korjaraton, ami Yangont korbekerul egesz sok volt. Ugye az utazokozonseg mindig jokat derult, amikor vegigmerte felszallas utan, hogy je, itt bizony feher emberek is vannak. Aztan jottek az utalarusok, fel-ala jarkaltak a vonaton arulva a vizet. Volt mozgo szatocs bolt is, arul fulpiszkalotol kezdve csipeszen at mindent. Epp mondtam is a tobbieknek, azert neha milyen jol jonne ez a 139-es buszon, amikor a Retkoz utca elhagyva jut eszembe, hogy basszus nem vettem a dm-ben fulpiszkat. Aztan volt betelarus termeszetesen. Volt dinnye, alma es kukorica arus is, utobbibol vettunk, tuz forro volt es nagyon finom. Ami feltunt nekunk, hogy a helyiek nem am harapdajak a kukoricat, hanem egyesevel szedik le a csorol kezzel. Lehet, hogy igy akarjak fokozni az elvezeteket, hogy a kukorica hatasa tovabb tartson? Zs es A nekiallt igy enni egyet, hat nem dogyott tul gyorsan a kukoricajuk. Jott meg jegkremarus, azt is vettunk, belevalasztottam valami csokis magos cuccba, nem az volt eletunk fagyija. ;-) Ezen kivul Burmaban viragzik a kaloz dvd-k nyilvanos arusitasa, volt ilyen arus is a voncsin. Egy srac arulta ezeket, megallt a vonat kozepen, elovette valami legujabb mesenek a plakatjat, hangosan kihirdette, mi a tartalom, aztan a lelkes vasarlok jelentkeztek is, hogy venni akarnanak ebbol. Szoval nem volt unalmas ez a vonatut, nagyon jokat szorakoztunk.
Leszallas utan elsetaltunk a Swedagon palotahoz, illetve elotte meg beugrottunk egy par meterre tole levo masik pagodaba is meg gyorsan. Ide A is bejott, aztan mire kiertunk, a fel papucsanak hult helyet talalta csak. Kezdett eleg ideges lenni, hogy vajon ki vihette el, aztan kiderult, hogy valoszinuleg egy kutyusnak tetszett meg, aki kicsit magaval vitte. Miutan itt vegeztunk, jott a nap fenypontja, a Swedagon pagoda, a burmaiak legszentebb helye. Ide A bejott volna, csak E-vel elkezdtek kotozkodni, hogy nem megfelelo a ruhazata (amit nem ertettunk, mert minden kitetelenk megfelelt amugy), igy kikuldtek oket, meg jegyet sem vehetett, igy ugy dontottek, nem jonnek be. E viszont mindenkeppen szeretett volna, ugyhogy A elment a kozeli jatekterembe, E pedig beosont vegul. Ez a pagoda egyszeruen bamulatos, szinarany es smaragdokkal van diszitve, rengetegen vannak, szerzetesek, hivok es turistak. Mire korbejartuk volt az csak masfel ora. A sotetedest is itt akartuk megvarni, mivel ejszaka is gyonyoru kivilagitva. E-vel neha osszefutottunk, valtottunk par szot, aztan tovabbmentunk, nem akartunk feltunest kelteni egyutt es hogy szegenyt kitegyek. Korulbelul fel 8 fele johettunk el, addig ott voltunk es gyonyorkodtunk ebben a csodaban.
Osszeszedtuk A-t es fogtunk egy takkert, hazamentunk lepakolni a hotelbe. A szokasos kinai negyedben levo fennforgasban kajaltunk sult halat. Aztan elsetaltunk a Boyoke piacig, de az zarva volt, igy a szuvenir vasarlos tervunknek lottek. Vegul hazasetaltuk faradtan ea legekudtunk aludni.
Masnap, azaz vasarnap kicsekkoltunk a hotelbol, megorzesre viszont otthagytuk a cuccokat estig. Ujbol setaval kezdtunk, most egesz messze vitt az utunk, ismet egy pagodahoz, ahol Buddha egyik szent hajszala van. Itt a belepest nagyon komolyan vettek, fenykepes jegyet kaptunk. A hajszalnal hatalmas volt a sor, azt turelmesen kivartuk, lerottuk tiszteletunket elotte. Korbesetaltunk, aztan fogtunk eg taxit es elmentunk a ket utolso megtekintendo pagodahoz. Az elsoben egy fekvo Buddha volt, a masodikban egy harcos jelmezbe oltoztetett. Ez a vegere jol is jott, ilyet meg nem lattunk.
Innen az utunk tovabb a tohoz vezetett, aminek a partjan nekialltunk setalni. Ekkor mar mindannyian kivoltunk, mint a kutya. Iszonyu hoseg volt es nagyon szomjasak voltunk. A to partjan csomo szerelmespar romantikazott, meg rengegen kijottek kocsival pihenni, viszont benne ultek, ott ment a legkondi es ugy bamultak a tajat. ;-)       

A parton talatunk egy elit ettermet, oda beultunk inni egy-ket pohar csapolt sort es kertunk egy nagy adag rakszirmot csiliszosszal sorkorcsolyanak, nagyon fincsi volt. Rovid szusszanas utan indultunk tovabb, hogy korbesetajuk a tavat, majd Zs tudjon penzt valtani a Shwedagonnal. Ez is sikerult, taxival elmentunk a Bogyokeig, ami ismet zarva volt, de legalabb a szemkozti szupermarketben tudtunk szuvenir soroket vasarolni. Elindultunk hazafele, ut kozben meg vacsiztunk egyet. Felkaptuk a csomagokat es kimentunk a palyaudvarhoz, ahonnan indult a buszunk a tengerpartra, Ngwe Saungba. 

Meg is talaltuk, ugy voltunk vele, tuti tele lesz, ehhez kepest csak velunk indult el es ut kozben szedtunk meg fel par embert. Ugyhogy kenyelmesen elhelyezkedtunk, mindegyikonkre jutott ket ules, probaltunk aluszni tobb-kevesebb sikerrel. Aztan jott a szokasos megallo, a szokasos leszallassal. Gyors mozdozas utan varhattuk a visszaszallast a buszra. Zs meg poekodott is velem, hogy nem ez, hanem egy masik a buszunk, amin jot is nevettunk, aztan mint egy onbeteljesito joslat, valoban az lett. Mindenkit, aki a mi buszunkkal utazott, attettek arra a masikra. Na az ugy mar jo szar volt, birzalmas ut volt ez igy a tengerpatig. En alig aludtam valamit, ugy razott a busz, mintha rodeobika lett volna. Aztan mikor vegre elaludtam kicsit, kiabaltak, hogy megerkeztunk. Elvittek a falu vegeig, onnan gyalogoltunk vissza a szallasunkhoz hajnal 3-kor. Sikeresen megerkeztunk a hotelbe, ahol elkepeszto kedvesseggel fogadtak minket. Reggel 6-ra elkeszitettek a szobainkat, addig a gyonyoru kertben a palmafakon levo fuggoagyakon pihentunk es bamultuk a csillagokat. Ebredes utan, amikor prikadni kezdett es mentunk atvenni a szobakulcsokat, realizaltuk, hogy megerkeztunk a paradicsomba.

A bejegyzés trackback címe:

https://kandzsnagykalandjai.blog.hu/api/trackback/id/tr338486232

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása