Szombat hajnalban indultunk otthonrol, Becs, Milano es Madrid erintesevel, kb 24 oras utazasi idovel vegul este fel 8-kor landoltunk Bogotaban.

Uj legitarsasag kerult be ezzel az uttal a gyujtemenyunkbe. Ezuttal az Air Europaval mentunk, ami egy spanyol "fel"fapados legitarsasag amugy. A repjegy ara elegge kedvezo volt, igy esett a valasztas vegul Kolumbiara az uticel tekinteteben. Meg mondjuk azert is, mert Zs regota szemezget Del-Amerikaval. Tavaly Brazilia volt tervezve, szinten negyesben, de a harmadik hullam elsoporte azt az utunkat. Igy, mikor erre a repjegyre ratalalt, nem is nagyon volt kerdes, hogy erre lecsapunk-e vagy sem.

Ahogy foldet ert a repcsink es a hataror is minden rendben talalt a belepeshez, gyors penzvaltast kovetoen egy Uberbe pattantunk es kb fel oran belul mar a szallason is voltunk.

A kis hotelunk a belvaros sziveben volt annak erdekeben, hogy setatavolsagban legyen minden latnivalo, amit masnapra beterveztunk a programunkba.

Este a tobbiek meg egy kis felfedezo utra mentek a kornyeken es szerettek volna valamit talalni vacsorara is, tekintve a "fel"fapados mivoltanak a repjegyunknek, a 10 oras ut alatt egy meleg etkezes volt csupan az arban, ugyhogy elegge ehesek voltak mar. En sajnos nem tudtam veluk tartani, az egyetlen repulos kajaval (pestos ravioli) elcsaptam a gyomrom, ugyhogy landolaskor Bogota varosi fenyek helyett a repulos hanyos zacskok melyet neztem (ne aggodjatok, meg egy repteri menet utan es a kolanak koszonhetoen, amit Zs este hozott, jobban lettem, mar semmi bajom). 

Reggel koran ebredtunk a jetlag miatt, Kolumbiaban 6 oraval van kevesebb, mint otthon. Osszeszedtuk magunkat es ugy dontottunk elkezdjuk koran a napot. Az idojaras elorejelzes esos idot irt delutanra igy ugy voltunk vele, jobb idoben elindulni, meg amugy sem tudunk aludni.

Mar este is feltunt befele az uton a varos egyik jellegzetessége, a graffiti. Ezek szinte mindenhol lathatoak, hazfalakon, hoteleken, tuzfalakon, stb. Ez itt nincs tiltva, szabadon lehet graffitizni. Amugy vannak kifejezetten graffiti turak is a varosban, ahol az ikonikusabb alkotasokrol meselnek az erdeklodoknek. Egy-egy alkotast mar mualkotasnak is lehetne minositeni, olyan szep es reszletgazdag. Rengeteg graffiti muvesz el itt. Ahogy reggel utnak indultunk, az utcankban, a bejarattal szemben is egy oriasi alkotas volt lathato a haz falan.

Az elso dolgunk volt reggelit keresni. Kineztunk egy kavezot, de az nem volt nyitva, igy betertunk egy Oxxo-ba szetnezni, ez amolyan kisbolt halozat itt Kolumbiaban (meg ilyen volt amugy Mexikoban is). Vegul aztan Á&E vett itt reggelit, mi pedig egy arustol empanadat. Abban en nem vagyok biztos, hogy az enyem az volt valoban, de az tuti, azt is arult az ember. Amugy finom volt nagyon, volt hozza csilis turo is, azzal meg kulonlegesebb volt. Bar nem tunik soknak egy ilyen, de a fajo gyomromnak ez epp elegendo volt kezdetnek.

Reggeli utan elkezdtunk setalni a foter, a Plaza de Bolivar fele. Koszonhetoen annak, hogy vasarnap volt, a belso reszek es a fobb utcak le voltak zarva a forgalom elol, igy szabadon lehetett setalni. Bar reggel meg annyira sokan nem voltak az utcakon, de mar ekkor is kezdtek kitelepulni az arusok. Hogy miket arultak? Mindenfelet. :) Gyongybol keszult fulbevalot, egyeb ekszereket, jatekokat, eteleket, italokat, gyomolcsoket, elektronikai tartozekokat, szoval volt minden IS.

A foter meg ebredezett, kevesen voltak, az ottani arusok is erkezoben voltak. Rengeteg a galamb ott, ezert a galamboknak arulnak eledelt is, amivel lehet etetni oket, de hat ennek a bevetesevel olyan kepeket is lehetne kesziteni, hogy a galambok radszallnak, a kezedbol esznek. Mar akinek van ehhez gusztusa, en ezt sosem szeretnem kiprobalni.

Itt volt amugy egy cuki par honapos kis voros kandur cica, aki az egyik aruse volt. Szegenykemnek nyakorve volt, sajnaltam ot, de latszolag jol erezte magat. Vadaszott a galambokra, persze keves esellyel, meg jatszott mindenkivel, akit a cukisagaval rabjava tett es ment oda hozza bandazni. En is vagy egy 10 percre elvesztem es csak jatszottam vele. Imadom a gyerek cicakat. 

Vasarnap sok muzeum amugy ingyenes, ami szerintem egy tok jofej dolog. Ugy voltunk vele, hogy epp emiatt az Arany muzeumot nem most nezzuk meg, mert biztosan rengetegen lesznek ott, az az egyik legnepszerubb muzeum Bogotaban. Igy esett a valasztas vegul a Botero muzeumra. Fernando Botero egy kolumbiai festo szobrasz, aki arrol hires, hogy koveren abrazol embereket es allatokat.

A varos egyik legregebbi temploma, a Santa Clara is muzeum lett, igy volt szerencsenk oda is belepojegy vasarlasa nelkul bejutni es megnezni. Csodas volt.

Voltunk meg a katonai muzeumban is, egy kedves katonabacsi beinvitalt minket. A fiuk tanusitottak nagyobb erdeklodest a tema irant es lelkesen neztek vegig a kiallitast. 

Meg akartunk nezni meg az elnoki palota elott az orsegvaltast is. Ez kisebb problemakba utkozott, fokent amiatt, hogy a palota kozvetlen kornyeke le volt zarva es katonakkal volt orizve. Probaltunk bejutni es elmondani, mit szeretnenk, de sajnos ok nem beszeltek angolul, Á meg nem keszult arra, hogy ezen spanyol szavak megtanulasa is kelleni fog, igy bar probalta elmondani nekik, hova akarunk menni, nem nagyon akartak megerteni. De vegul beengedtek, ez volt a lenyeg. A kornyek amugy fullra ki volt uritve, lakohazak, boltok, irodahazak is, velhetoen a korabbi zavargasok miatt. Megneztunk egy templomot meg gyorsan, aztan odamentunk 14.55-re a kapuhoz es elkezdtuk nezni a ket ort, mikor kezd bele a muveletbe. Egyszercsak lattuk, hogy erkezik egy rendor, hogy hat mit csinalunk. Nyilvan csak spanyolul beszelt, Adi ujra nekikezdett a mondokanak. O mar megertette az orseget, de az csapodott le benne, hogy fenykepet akarunk. Eloszor mi nem ertettuk mi van, de aztan mutogatta menjunk kozelebb es csinal rolunk kozos kepet. Keszult is harom, az orsegvaltas ellenben nem kezdodott el, ugyhogy ugy voltunk vele, nem feszitjuk tovabb a hurt, megelegszunk a nem kert kepekkel es odebballunk.

Elkezdtunk visszafele setalni a hotelunk fele, penzvaltot vadasztunk, keves sikerrel. Vegul megvacsiztunk, figyeltuk az esti forgatagot a setaloutcaban, ami eddigre mar jelentosen megnott. 

Ugy dontottunk, visszasetalunk a szallasra, letenni a dolgokat, aztan a fiuk ugy terveztek, meg visszamennek kicsit csavarogni. Ehhez mi mar vegul E-vel nem csatlakoztunk.

Ahogy bandukoltunk vissza az utcan, Zs-vel dumaltunk, egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy ket ferfi matat valamit a vizben, ami ilyen zuhatag szeruen valasztotta el a ket setalo utcareszt egymastol. Ez a jelenet epp ennek a legaljan volt, nem is ertettem amugy, mit kereshetnek, beesett tan valami ertekes, azt probaljak kiszedni?! 

Ahogy a gondolataimba merulve agyaltam a lehetosegeket, kizarva igy a kulvilagot, egyszer csak nagyot ugrottak, kirantottak valamit a vizbol es epp a labam ele hajitottak.

A remulettol ugy megijedtem, oriasit ugrottam, eloszor azt hittem, egy oriasi hal, de aztan lattam, hogy egy kisebb krokodil, meg jobban megijedtem es elszaladtam.

Amerre epp futottam, ott allt egy ferfi es monda kacagva, hogy ez egy kandikamera es koszonik a felvetelt! Hahaha! :-D

Nyilvan a krokodil mu volt.

Szerintem a legjobb anyag lesz ez, ami valaha is keszult, remelem annal a resznel, amikor a remult fejem mutatjak, majd jol belassitanak, hogy lehessen rajta(m) meg nagyobbakat nevetni.

Ha megtalalom valahol ezt az anyagot, igerem felteszem a blogba, hogy mas is remekul mulasson, ne csak a bogotaiak. ;)

Nagy szerencsenk volt egesz nap, neha volt egy kis napsutes is, de hala az egnek vegul nem esett az eso. Sokszor volt nagyon felhos az eg, ami nem meglepo talan annak fenyeben, hogy a varos az Andokban fekszik, 2600 meteres magassagban.

Emiatt pedig elofordulhat egy rovid idegig vagy akar egy napig is, mig hozzaszokik a szervezet ehhez a magassagi szinthez, hogy szedeleg vagy faj a feje, rosszul van. Szerencsere nalam ilyen nem volt, a tobbiek panaszkodtak kis szedulesre. Ami viszont mindannyiunknal azert tapasztalhato volt, hogy hamar elfaradtuk, ha felfele setaltunk az utcakon, akkor hamar kifulladtunk.

Szerencsere ez az elso nap nem volt megerolteto, igy konnyen vegig tudtuk setalgatni.

Ha azt kerdezne barki, milyen Kolumbia elso benyomasra, akkor talan azt valaszolnam, hogy szines. Az emberek kedvesek, mosolygosak. Bogotat nem mondanam kulonosen szep varosnak, ellenben ez a belso resz nagyon hangulatos. Az arak nem veszesek, sot. Nem egy DK-Azsia, az otthoni arakat boven alurol suroljak.

Szoval egyelore meg ismerkedunk az orszaggal, remeljuk ahogy haladunk elore majd az idoben, egyre inkabb felfedi valodi kiletet.