Nem kell aggodni, par nap es elmulik. Mar van benne tapasztalatunk. :-)

En most ertem le a partra, Zs mar picit korabban leert, hogy mielobb ki tudjunk dogleni a napagyra. Lassan rendelek egy jo jeges kavet  a blogirashoz. :-) Meg csak fel 11 van, a sziget csendes, lassan gyulekeznek a Mowiesba az emberek.

Fel 3-mas keles volt megbeszelve, es 3 oras indulas, ennek ellenere mar negyed 3-kor verik a satrunk. K allitasa szerint ejfel utan mar nem nagyon aluszott, mivel akkortol folyamatos volt a joves-menes, leven a satrunk a fo kozlekedesi utvonalon all. Engem ez kevesse zavart, elegge kipihenten ebredek.

Az ejszaka a korulmenyekhez kepest elegge pihenteto volt. Ugy voltam vele, hogy nem akarok ruhaban aludni, ezert nadrag es zokni nelkul vagtam neki az ejszakanak, de aztan hajnalban arra ebredtem, hogy szetfagyok a halozsakban es oltozhettem fel gyorsan az iszonyat hidegben. Zs rutinosabban nyomta, o nem jutott a hajnali gyorsan oltozok sorsara.

Kezdem azzal, hogy barmennyire is nem tartom helyenvalonak, de ekezetek nelkul fogok irni, mert ezen a mini billentyuzeten meg igy sem egyszeru, nemhogy ugy.

Ados vagyok meg egy nappal Balirol, de annyira friss meg az elmeny a Rinjanirol, hogy eloszor arrol irok.

Szoval ott hagytuk abba, hogy vartuk a transzfert Ubudban. Vegul meg is erkezett, valoszinuleg gyorsan szerveztek nekunk egyet, privat kocsival suhantunk a kikotohoz. Ott mar a Marina Srikandi hajotarsasag irodajaba lettunk lepasszolva, ahol tobb turistaval egyutt varakoztunk a speedboat indulasara, ami vegul az igert 10 ora helyett 11-kor futott ki a kikotobol. Zs kisse merges volt emiatt, mert ugye igy a tervezetthez kepest 2 oraval kesobb indultunk at Lombokra, ami csokkentette az eselyunket arra, hogy aznap meg eljussunk Senaruba, ahonnan indulni szerettunk volna a turara.