Sajnos eltelt a 12 napos japan utunk, szomoru szivvel szaguldunk 280 km/h-as sebesseggel Tokio fele Kiotobol, ahol majd atszallunk a repteri vasutunkra a Shinkaznerol es szaguldunk tovabb a Narita repter fele.

Itt mar epp este 10 utan vagyunk, keszulodunk lefekudni. Holnap megyunk majd Miyajimaba, Shinkanzenezunk ismet, koran fogunk kelni.

...csak nagyon intenzivek a napjaink, rengeteg elmeny er minket, nagyon sok mindent akarunk latni (ez nem mindig sikerul ido hianyaban), viszont elkepzelhetetlenul faradtak vagyunk. 6-7 kozott kelunk es keso este erunk haza, mar csak arra van eronk, hogy bedoljunk az agyba.

Itt vagyunk Harajukuban,  az egyik leghiresebb bevasarloutcaban ucsorgunk es bamuljuk az embereket mar vagy fel oraja.

Az ejszakank nem telt igazan tul jol es nem is pihentuk ki magunkat. Ezen a 120 centi szeles agyon lehetetlen aludni. Nekem meg valamennyire ment, de Zs kb 2 orat, ha aludt...

3/4 6-ra huztuk fel az orat, de hat mar elotte fenn voltunk, ugye a nem alvas miatt. Osszekeszulodtunk, meg elozo nap kineztuk, merre kell majd menni ahhoz a metrohoz (Ginza Line), ami nekunk kell, hogy ne veszitsunk idot keresgelessel. Rovid seta utan oda is ertunk, gyorsan megvettuk a jegyet es szaladtunk is a metrohoz. Ott feher kesztyus tomkodo (peron menedzser?) varta az utasokat a metroajtoknal, hogy tomeg eseten jol be tudja oket nyomkodni a vagonba. Reggel meg nem voltak sokan, igy kenyelmesen felfertunk a metrora. Amugy ezek a japanok cukin allnak sorban, nincs tolakodas, mindenki a szamara kijelolt helyen varakozik, sorokban a szerelveny erkezteig. 

Epp a hotelkank lobbyjaban ulok es massziroztatom magam a masszazsszekben es kozben Asahi sort kortyolgatok.

Sziasztok!

Nemsokara, egeszen pontosan egy het mulva ilyenkor mar felszallashoz fogunk keszulodni Istanbulban, ahonnan Japanba fogunk repulni, egeszen pontosan Tokioba!

Pedig mar lassan egy honapja itthon vagyunk, de hat ez az erzes nem mulik, nincs mit tenni! :) Mar regota akartam irni, de egyszeruen felorol minket most a hetkoznapjainkban minden mas. Viszont!

Eljött az az idő is, amikor K megírja hogy jajjdejóvoltott, itthonmegnemannyira, meg hogy hiányzikatenger és hasonlók, én pedig valami értékelés vagy összegzésfélét, hátha esetleg érdekel valakit, valamint hogy megmaradjon az utókor számára, és könnyebb legyen a visszaemlékezés amikor már a jelenleginél is szenilisebb vagyok. Következzen tehát most ez utóbbi, csak röviden.