Az idojaras nem volt hozzank tul kegyes az utolso napunkon Tangalleban. Reggel koran keltunk, en kimentem az ocean partra napfelkeltet nezni meg, de ez nem az erdeklodesem hianyaban maradt el, hanem a sok felho miatt. Ekkor meg nem sejtettem, hogy a sok felho majd az egesz napunkra ranyomja a belyeget.

Mindig, amikor uton vagyunk, nagyon varom a nyaralas veget, mert az ugye azt jelenti, hogy kb egy hetig valami csodaszep helyen vagyunk, ahol csak a semmitteves var rank. Nyilvan az ezt megelozo idoszakot is elevezem/elvezzuk, mert ugye ekkor fedezunk fel minden mast, de olyan jo megerkezni a tengerhez/oceanhoz, mert az mar azt jelenti, hogy pihenhetunk es semmi mas dolgunk nincs, csak az, hogy feltoltodjunk.

Elozo este megbeszeltuk, hogy koran indulunk majd Tangalleba, minek legyunk sokaig ezen a "szuper" szallason, inkabb keljunk fel koran es induljunk el mielobb, hogy a delutant mar a tengerparton tudjuk tolteni. Rankfer mar a pihenes, jo sokat utaztunk, setaltunk, kirandultunk mindenfele, ideje van mar annak, hogy egy kicsit lassitsunk a tempon es a pihenesre fokuszaljunk. Ehhez a tevekenyseghez pedig Tangalle tokeletes helyszint biztosit.

Miutan megtudtuk, hogy reggel 8-kor es 10-kor van kozvetlen busz Deniyayabol Galleba, ugy dontottunk, hogy a korabbit megprobaljuk elerni, a fenenek van kedve az atszallos buszozasoz megegyszer. Ezert Palit megkertuk, hogy fel 7-re legyen reggelink. Ugy voltunk vele, hogy kell a kenyelmes 1 ora a reggelihez es az utana valo osszekeszuleshez, aztan majd idoben elindulunk a buszpalyaudvarra fel 8 fele es akkor biztosan elerjuk a buszt.

Amikor a programot terveztuk, akkor elegge nehezen allt ossze a kep, hogyan is fer bele minden, amit latni szeretnenk, koztuk pl Zs altal kedvelt dolgok, mint a turazas az esoerdoben. A Sinharaja az egyetlen esoerdo Sri Lankan, ezert Zs ezt mindenkeppen latni szerette volna. Mielott az europaiak betettek ide a labukat, addig az orszag 1/3-at, azaz 20 ezer km²-t boritott esoerdo, mara viszont, koszonhetoen a portugalok, majd a hollandok es az angolok „aldasos” tevekenysegenek, osszesen 88 km²-nyi!!! terulet maradt ebbol.

Az elso estenk Ellaban nem sikerult annyira jol. Sokkolt minket a sok turista, az, hogy mindenhol barok es ettermek vannak, uvolt a zene mindenfelol es hompolyognek az emberek az utcan. Hova lett minden, amit megszoktunk es megszerettunk eddig? A jo kis helyi kajaldak, a kedves helyek, akik ha te ramosolyogsz, o azon nyomban visszamosolyog? Hol vannak a gyerekek, akik orommel probalnak szoba elegyedni veled a minimalis angoltudasuk ellenere? Sehol… ezek helyett kb kaptunk egy olyan valamit, mint Thaifoldnek Phuket, csak miniben. Egyaltalan nem is tetszett.

A reggelunket nyugiban kezdtuk. Bekesen megreggeliztunk, aztan az osszepakolas utan az volt a terv, hogy a hotel feletti teaultetvenyekre elmegyunk meg setalgatni. Ezt a tervunket keresztulhuzta egy kisebb konfliktus, ami a fizetes korul alakult ki.

Reggel koran keltunk, mivel a Lipton szekehez hamar akartunk odaerni, mielott a felhok bekusznak a teaultetvenyek koze. Eleg magasan vagyunk, 1300 meteres magassagban fekszik Haputale, igy rendszeres vendegek a szebbnel szebb felhok a kornyeken.

Nem vagyok az a típus aki hamar feladná a dolgokat, sőt, épp ellenkezőleg, jellemzően még akkor is próbálkozok elérni az aktuálisan kitűzött célt/betervezett valamit amikor már racionálisan felesleges pörögni rajta, ez most mégis az a szitu volt amikor fel kellett adni. És hogy mit is? Hát az Adam’s peak megmászását.

Ma reggel ismet a hotel kozeleben levo &@#^°˘Buddha templom ebresztett 5-kor pontosan, samani dobszoloval, majd egy oras kantalassal, qrva hangos zenevel, enekkel. Ez allitolag minden nap van, meg este fel 6-kor is ismetlodik ugyanez, ugyhogy ha valaki azt tervezne, hogy Kandybe, a vasutallomas kozelebe koltozne, akkor inkabb tanacsolom neki a to kornyeki reszeket, odaig talan ez a borzalom nem hallatszik el.